Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BORKÓ KÁROLY (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
864 kölcsönzés révén, illetve a munkaszerződés révén egyébként is nála dolgozó között, miközben a jogszabály kimondja azt, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért kell alkalmazni. Kicsit az a benyomásom, hogy a képviselő urak a saját maguk által keltett rémekkel hadakoznak, de azt viszont igen vehemensen. De visszatérve arra - az előbb nem tudtam befejezni , hogy hol is lehet némi áthallá st tapasztalni a munkaközvetítő cégekkel: többször fordult elő a magyar történelemben, hogy elszaporodtak az apró munkaerőközvetítő cégek, és azt tapasztaltuk a két világháború között is, de most is, az utolsó tíz évben, hogy ha nincs elég komoly garancia a cégek mögött - tehát nem elég komolyan vehető cégek, perben vonhatók, csődeljárás, fölszámolás esetén különféle garanciákkal mégiscsak megszoríthatók , akkor felelőtlenül végzik a tevékenységüket, és kiszolgáltatottá teszik a munkavállalókat. Éppen ez volt az a tendencia, aminek következtében elkezdték még annak idején szabályozni a munkaközvetítést, és elkezdték valamilyen módon előírni azt, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni egy munkaközvetítéssel foglalkozó cégnek. Pontosan ez a fajta meggondo lás, pontosan ez a cél vezényli a törvényjavaslat megfogalmazóit, amikor előírják azt, hogy csak gazdasági társaságok foglalkozzanak munkaerőközvetítéssel. Tehát, ha úgy tetszik, éppenséggel a munkavállaló védelme az a cél, amely ezt indokolja. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Képviselő Urak! Újra kell figyelmeztetnem önöket, hogy a részletes vita folyik most, és teljesen az általános vita szabályai szerint folytak az utóbbi félórában mindkét oldalon a hozzászólások. Ezért tényleg kénytelen leszek minden a lkalommal figyelmeztetni, és kérem önöket, jobb belátásra próbálom önöket bírni, hiszen most is több kétperces következik. Borkó Károly képviselő úr, Fidesz! BORKÓ KÁROLY (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Bársony képviselő úr azt mondta, hogy diszkrimin áció áldozatai lehetnek a kölcsönzött munkavállalók. Én azt szeretném megkérdezni öntől, hogy vajon miért alkalmazna egy munkaadó kölcsönzött munkaerőt, ha az számára nem lenne előnyösebb, mintha állandóra venne fel egy adott embert. Én azt gondolom, hogy ez nem diszkrimináció, hanem gazdasági előny számára. Tehát ha előnyösebb lenne állandóra alkalmazni egy embert, akkor valószínűleg felvenne valakit, és állandóra alkalmazná, de mivel a gazdasági kényszer arra szorítja őt, hogy előnyösebb neki kölcsönzött munkaerőt alkalmazni, ezért kölcsönöz. Tehát azt gondolom, hogy ha valaki nem kölcsönzött munkaerőt alkalmaz, akkor az a kölcsönzött munkaerőre diszkriminatív. Erre a logikai bukfencre szerettem felhívni az ön figyelmét. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Ké pviselő Úr! Kénytelen vagyok megint szólni, hogy nem lett megjelölve, melyik ajánlási ponthoz szól. Aki nem jelöli meg az ajánlási pontot, attól a képviselőtől meg fogom vonni a szót. Nem tudom tovább folytatni, mert akkor tényleg éjszakáig tart. (Taps az MSZP soraiban.) Nem kell tapsolni, mert ez vonatkozik a másik oldalra is. (Derültség és taps a Fidesz soraiban.) Tehát Bársony András képviselő úr, MSZP! BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm. 161., elnök úr. És ott vagyunk, hogy a vita nem köztünk, Fidesz és MS ZP között zajlik, hanem Őry Csaba államtitkár úr és Borkó képviselő úr között. Mert Őry Csaba az előbb azt mondta, hogy ugyanannyit fog keresni a kölcsönzött munkavállaló az adott munkahelyen, mint az ott állandóan foglalkoztatott, ön pedig föltette azt a kérdést, hogy vajon miért alkalmazná, ha ugyanannyiba kerülne. (21.20)
