Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. ŐRY CSABA (Fidesz):
862 De valóban komolyabb az, hogy a külföldi szakértőkkel, az Európai Unióval ezekben a napokban folynak pontosan a munkaügyi fejezetről a tárgyalások. Pontosan attól félnek, pontosan attól tartanak, ezt fel is említik, hogy a magyar jogi szabályozásba beleférnek olyan dolgok, amelyek az Eu rópai Unióban nem történnek meg, illetve a szabályozás nem fedi le azt a valóságot, amely Magyarországon van. Ezért különösen veszélyes azt állítani, hogy a szabálytalanságok legalizálásának az a módja, ha egy ilyen gumijogszabályba mindent beillesztünk. E z pontosan ellentétes azzal, amit az önök kormánya képvisel, illetve az e tekintetben közös kormányunk képvisel kifelé. Azt gondolom, ha átmeneti gazdaságunkban vannak visszásságok, nem helyes azokat legalizálni, vagy nem helyes azokra érvként hivatkozni, inkább arra kellene törekedni, hogy közös erővel szüntessük meg azokat. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak, MSZP. FARKAS IMRE (MSZP) : Mivel ebben a pontban van a munkaerőkölcsönzé ssel kapcsolatos ajánlások jelentős része, ezért úgy gondolom, csak foglalkozni kell azzal a filozófiával, amit Kovács Ferenc és Borkó Károly képviselőtársaim megfogalmaztak. Azért, könyörgöm, abból nem lehet kiindulni, hogy egyébként sem fogják ezt a törv ényt betartani, mert faluhelyen másképp intézik a dolgokat! Másrészt pedig Kovács Ferenc képviselőtársamnak szeretném elmondani, hogy nem abból áll a kölcsönzés, hogy tolmácsot kölcsönöznek. Éppen az a jelenség, amire korábban is felhívtam a figyelmet, ho gy ma már nem kis cégek... - vagy speciális munkavállalókat alkalmaznak így, hanem egyre nagyobb cégek nem alkalmaznak saját munkavállalót, csak kölcsönzött munkavállalót. Tehát nagy jelentősége van annak, hogyan szabályozza kormány, illetve az Országgyűlé s ezt a kérdést. (21.10) Úgy érzem, a kormányzat felismerte, hogy ez egy fontos kérdés, ezért van benne ez végeredményben a munka törvénykönyve szabályozásában. Csak véleményem szerint rossz álláspontból indult ki a kormányzat, mert nem be akarta szabályo zni, mederbe szorítani a munkaerőkölcsönzést, hanem olyan szabályokat alkotott a munkaerőkölcsönzésre, ami majd kedvezőbb lesz a munkáltatók számára, és ezek után a munkáltatók még jelentősebb része át fog térni a munkaerőkölcsönzésre; olyan esetben is, amikor nem idénymunka vagy nem speciális ismeret, vagy nem más komoly, szakmailag fontos kérdés indokolja a kölcsönzést, hanem az, hogy ezekben az esetekben a kölcsönzött munkaerőnél a korábbi vagy a mostani munka törvénykönyvének majd az önök által megfa ragott szabályai még kevésbé fognak élni a kölcsönözött munkaerő esetében. Ezért áttérnek majd erre a munkáltatók, ha ez így lesz. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Őry Csaba képviselő úrnak, Fidesz. DR. ŐRY CSABA (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelem és tényleg komolyan próbálom követni azt a vitát, ami itt kialakulóban van a munkaerőkölcsönzéssel kapcsolatban, de nagyon nehéz valamifajta rendet vagy valamifajta logikát fölfedezni ebben. Egyszerre t alálkozunk azzal, hogy elutasítják magának a munkaerőkölcsönzésnek a szabályozását, ugyanakkor túlságosan szigorúnak tartják és liberalizálnák a munkaerőkölcsönzés szabályát, ugyanakkor mintha összekevernék a más munkáltatónál történő munkavégzés szabály aival a munkaerőkölcsönzés szabályait. Tehát azon kívül, hogy minden, ami a kormányoldalról jön, az elutasítandó, azon kívül semmifajta konzisztens logikát nemigen látni abban, ami idáig elhangzott. Akárcsak a munkaerőkölcsönzésnél, ugyanígy a munkaidőke retre vonatkozó szabályoknál kétségtelenül és valóban a fő szempont a vállalkozások rugalmassága, az alkalmazkodóképessége, a
