Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek felmentéséről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
722 szolidaritást, melyet korábban történelemhamisítással és most elhallgattatással próbálnak kilúgozni tudatunkból. Lech Walesa, Vytautas Landsbergis, Václav Kla us üdvözlete ismét bebizonyította az '56os magyar mártíriumról írt csoda valóságát. A gondolat gyorsabban fut, mint a fény. Tettvers. Dicsőség a népnek, ahol az eposzok költővé szentelik a legkisebb munkást is, dicsőség a szabadság fejedelmeinek! Köszönö m. (Taps az MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki reagálni. (Nincs jelentkező.) A kormány nem kíván reagálni. (Taps az MSZP soraiban. - Keller László: Nocsak! Gratulálunk!) Tisztelt Képvis előtársaim! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából: "Aktuális közéleti gondjaink és azok tanulságai" címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. (9.00) DR. SZEN TGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időben két esemény köré csoportosuló hírek, híresztelések korbácsolták fel a magyar belpolitika egyébként természetétől fogva állandóan fodrozódó vizét, más hírek is volta k természetesen: kivénhedt fővárosi villamosok cseréje s egyebek, de e kettő a legöregebb történelmi párt háza táján robbant ki. Először is akkor, amikor egy magát megnevező csoport a pártelnök leváltását tűzte zászlajára, pedig a történelemből tudniuk kel lett volna, hogy királygyilkosságot - és ezt a kifejezést természetesen képletesen mondom, hogy izgalmasabb legyen mondanivalóm - nem lehet úgy elkövetni, hogy először szétkürtöljük az országban, pláne, ha az illető nincs is jelen, sőt nemhogy az Óperenciá n túl, de még az óceánon is túl van, így aztán ez a hecckampány sokkal többet ártott magának a pártnak, annak jóakaratú tagjainak, mint magának a célba vett személynek. Ezen első felvonást aztán egy második felvonás is követte, amikor is a megüresedett min iszteri bársonyszékre és más magas miniszteriális állásokra ácsingózók vágyai nem teljesültek, és ezért először az esélyesebb jelölt ellen, majd a pártelnök, annak egész családja, végül a párt ellen kezdtek rendkívül alantas, alpári lejáratást. A két csopo rt közös nevezője talán az lehetne, hogy mindkét csoport személyei a pártelnök közvetlen környezetéből kerültek ki, és előmenetelüket szorgos és csillapíthatatlan előszobázásuknak köszönhették, semmint a jóakaratú, jobb sorsra érdemes párt akaratának. Trag ikomédiának lehetne nevezni ezt az egész megtörtént eseményt, és főleg azért tragikus, mert ez is sokkal jobban sújtotta a jóakaratú, dolgozni és nem személyeskedni akaró tagságot, mint magát a célba vett személyt, és ez azt is mutatja, hogy ez az út nem j árható. Még akkor sem járható, ha ennek a bizonyos, magát reformkörnek nevező társaságnak az egyik személye a minap hosszan, másfél órán keresztül tanácskozott egy belvárosi szállodában a legnagyobb ellenzéki párt egyik prominens személyével - így különöse n nem járható ez az út. De járható és új útnak tekinthető talán az a demokratikus és titkos választás, amely a múlt csütörtökön zajlott le a frakcióban, és amely talán életre hív, munkára szólít olyan erőket is pártban és párton kívül, frakción belül é s frakción kívül, akik valóban dolgozni szeretnének, és akik csak demokratikus és egyenjogú környezetben képesek erre, és amely erőre mindenféleképpen szükség van az elkövetkezendő időkben. Szükség van arra, hogy programunkat végrehajthassuk, amit a válasz tóknak ígértünk, és ez csak és kizárólag a koalícióban képzelhető el. De megvalósításra várnak azok az álmok is, amelyek a kisgazda tömegek szívében élnek régtől fogva, és amelyek a majdnem százéves párt értékrendjében megtalálhatók, és amelyek legszebben a kisgazdák hármas jelszavában nyilvánulnak meg, amely egy értékrend, és amely értékrend véleményem szerint utat mutathat bizonytalan időkben is, sőt visszautat mutathat az eltévelyedetteknek is. Összegezve: a Kisgazdapárt nem leírható, a szalámizások idej e fél évszázada lejárt, hál' istennek.
