Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - A mezőgazdasági termelőket sújtó rendkívüli aszálykár kárenyhítési lehetőségeinek vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság előadója:
676 Talán ez magyarázza azt, hogy azon túl, hogy voltak gazdálkodói bejelentések, és ezek valamilyen módon ö sszegyűjtésre kerültek, valóságos, tényleges és visszaigazolható, hivatalos felmérés azonban nem. Az ok, hogy miért történt... - a bejelentés, képviselő úr, nem azonos a hivatalos felméréssel. Az ma már nehezen orvosolható utólag, de sok szempontból persze valószínűsíthető agrometeorológiai meg egyéb nyilvántartások alapján, efelől semmi kétség. Azonban egykét másik körülményt is elmondanék, és ez is a történethez tartozik, nem kisebbítve a kárt. A mezőgazdasági szereplő, a gazdálkodó évezredek óta ki van téve külső körülmények - mint az időjárás - által keltett szélsőséges kockázatoknak is. Ilyen az aszály. Ezért vannak ezek a fránya biztosítók, akik erre nemigen biztosítanak, mert ők is tudják, hogy erre jól rá lehet faragni, a biztosításra. Ugyanakkor pe rsze azért van az állam adott esetben, hogy lehetőségeihez képest valamelyest segítsen. Na most, hogy tavaly a segítés végül is 11,5 milliárdra telt - de azért arra telt és azt meg is kapták , az azzal is magyarázható, hogy tavaly egyik kárrendezésből a másikba botlottunk; higgyék el, minden harmadik kormányülésen ezzel foglalkoztunk. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nincs jegyzőkönyv!) Hát, sajnálhatja, képviselő úr. De azért ez megtörtént, ön is értesült a sajtóból, hogy ki, hogyan és mennyit kapott, és h ogy megkapta mindenki a lakáshelyreállításokra, az önkormányzati tulajdonokra és a többi. Azért azt a közvélemény tudta. Más: azért van a rosszban jó is. Azért az ágazat árai szépen följebb mentek ám! A jövedelmezőségi számok azt mutatják - és azért akkor is bólogasson, képviselő úr, amikor csak ez van az újságban, mert tényleg egy kicsit jobb lett a jövedelmezősége a mezőgazdaságnak. (Dr. Kis Zoltán közbeszólása.) Na persze nem vigasztalja ez azokat, akiknek teljesen tönkrement a termésük. Országos átlagb an lett jobb a jövedelmezőség, mert kevesebb lett a termény meg egyéb okok is közrejátszottak, nem akarom itt részletezni. Mit lehet itt tenni, miután már egy másik évben vagyunk? Valamit azért kell. Pénzügytechnikai ügyekkel lehet ezt a dolgot valamelyest lekezelni. Az évnek, amelyikben ez történt, a költségvetési zárszámadása még előttünk áll. Úgyis kapunk kritikát, hogy esetleg több a pénz, mint kellene - adott esetben, mert a gazdaság megy, ami persze nem baj, annak örülünk. Ugyanakkor azonban én azt ké rném a képviselő úrtól is és a javaslatot támogatóktól, hogy a számok rendkívül megalapozott formában - nem azt mondom, hogy ez abszolút hiányában van a megalapozottságnak, azért tudnunk kell a mi mennyi kérdését , annak függvényében, hogy a zárszámadás s zámai adott esetben hogy állnak, valamifajta megoldást a kormánynál lehet kezdeményezni. A másik dolog, hogy azon is nagyon keményen kell dolgozni, hogy ha és amennyiben pénzügyi megoldás kínálkozik egy meghatározott mértékben, visszamenőleg hogyan lesz ez elrendezve, kik a kedvezményezettek. Mert ha magyar hangbemondás alapon dolgozunk, akkor valószínűleg mi húzzuk a rövidebbet, esetleg jelentős összegben pénzeszközök kerülnek felhasználásra, és hosszabb sora lesz az elégedetleneknek, mint az elégedettekne k. Ez a felelősség azért az előterjesztőn is rajta van, és ezt a felelősséget - ha úgy tetszik, keresztet - viselve várjuk akkor, adott esetben ilyen konstellációban a részletes javaslatokat. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem a bizott ságok képviselőit, kívánnake bizottsági véleményt mondani. (Jelzésre:) A mezőgazdasági bizottság véleményét Czerván György úr fogja elmondani. Megadom a szót. CZERVÁN GYÖRGY , a mezőgazdasági bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Ti sztelt Képviselőtársaim! Valamikor tavaly október végén, novemberben tárgyalta a mezőgazdasági bizottság az önálló képviselői indítványt, és ahogy Tóth Imre képviselőtársam is elmondta, nemcsak a többi bizottságban, itt is bizony nagy volt az összhang, his zen gyakorlatilag egy tartózkodással minden egyes képviselő pártállástól függetlenül általános vitára alkalmasnak tartotta az önálló képviselői indítványt. Néhány gondolatot szeretnék elmondani azok közül, amelyek a bizottsági ülésen felmerültek. Abban min denki egyetértett, hogy alapvetően ez egy kimondottan jó szándékú indítvány, egy létező
