Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - A mezőgazdasági termelőket sújtó rendkívüli aszálykár kárenyhítési lehetőségeinek vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BOROS IMRE tárca nélküli miniszter, megbízott földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
675 jel entések településekre, megyékre különösképpen, országrészekre precíz adatokat adnak. A talajviszonyok, amelyekkel kellene hogy érintkezzen ez a csapadék, és nem teszi vagy nem tette az aszályos időszakban, tudjuk, hogy milyen különbségekkel bírnak, és vann ak mért adataink is az elmúlt évre vonatkozóan. Fölmerült az is, hogy ha elfogadott kétéves költségvetésünk van, és ezt grammra rácéloztuk valamilyen feladatra, akkor most reálisan elvárhatóe, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Én egy rossz hasonlatot mondanék, ha valaki jónak találná, akkor annak tudnék örülni. Nevezetesen: fontolgattuke a tiszai árvíz problémája kapcsán, hogy amikor a part fölött egy méterrel tetőzik a folyó, beavatkozzunke, forrásokat koordináljunke, netán úgy, ahogy mondtam, több minisztérium forrásából? Nagyon helyesen nem fontolgattuk, holott ugyanarról van szó: elemi kárról. Az egyik esetében - ahol kiöntött a Tisza - több víz van ott, ahol nem kellene, a másik ennek a reciproka: nincs annyi víz ott, ahol kellene. Most, jelen p illanatban az Alföld érintett részein próbafúrásokat végeztettünk. A talaj felső 2025 centije nedves, majd egy másfélkét méteres száraz, repedezett réteg található, és azt követően van némi talajnedvesség. Látható az elmúlt évi vetéseken - különösen a kö tött talajok esetén , hogy az a klasszikus csíkos vetés mutatja magát, és érzékelhető, hogy mit jelenthet ez a jövő évi, illetve az idei termésátlagok várható összegét vagy lehetőségét illetően. Tehát én azt gondolom, hogy ez vidékfejlesztés, ez területfe jlesztés. Azt gondolom, hogy jogszabályi hiányosságunk van, és a jogharmonizáció mentén pótolnunk kellene bizonyos hiányosságokat; a kár tételes és elemi, a miniszterelnök úr ismeri és elismeri, az ellenzék támogatja a kérdést, négy bizottság pedig egybeha ngzó javaslatot tett a kérdés kezelésére vonatkozóan. Most már csak az a kérdés, hogy akarjuke kezelni, és az a kérdés, hogy mikor akarjuk kezelni. Ezt tulajdonképpen az elmúlt őszön kellett volna, de valamely furcsa körülmények kapcsán ez nem sikerült. M ost már a minimálképlet úgy kell hogy szóljon, hogy legalább a tavaszi munkánkra, hiszen ezen megyékben az őszi munkák egy igen jelentős részét nem tudták elvégezni a gazdák, a gazdálkodók. S még egy fontos kérdés: a felhők nem ismernek határokat sem birto knagyságrendre - hogy 300 hektár alatt vagy fölött van , sem megyére, sem választókörzetre nézvést. Tehát általánosan egyetemes a probléma mindenféle tekintetben. Én ezért nagy tisztelettel szeretném kérni a kormányzatot képviselő dr. Boros Imre miniszter urat, hogy a témát segítse megvitathatóvá, még inkább orvosolhatóvá tenni. A parlament egészének pediglen a szíves támogatását kérném. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megké rdezem miniszter urat, kíváne szólni a javaslathoz kapcsolódóan. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót. DR. BOROS IMRE tárca nélküli miniszter, megbízott földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim , e késői órán! A történet ismert: a kormányzat a természettel egy kicsit hadilábra került, különösen '9899ben - árvíz, belvíz, évszázad, évezred tiszai árvize, rendkívüli pénzügyi terhek, rendkívüli összefogások, és ha úgy tetszik, ez ügyben sikerek. Mé gpedig nem is kismértékű sikerek, amelyek mellett eltörpült egykét, a média által akkor fölfújt hír, mely szerint például valaki egy traktorkereket közben kiszúrt, miközben azért megállították az évezred árvizét, meg ellopott három zsák cementet - mint fő történetek. Tulajdonképp a területek egyik része még szinte vízben állt, a másik meg már kezdett kiszáradni. Ugye, emlékszünk erre a helyzetre? (22.50)
