Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - A mezőgazdasági termelőket sújtó rendkívüli aszálykár kárenyhítési lehetőségeinek vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH IMRE (FKGP), a napirendi pont előadója:
674 Két dologra kell még a figyelmet felhívni. Az egyik, hogy a mezőgazdaság a 20 százalékos részarányával az ország egyik legjelentősebb gázolajfogyasztó ágazata, és amíg a fuvarozók a szakmai érdekképviseleteik hathatós közreműködésével kaptak részbeni kompenzációt és egyfajta állami garan ciavállalást, addig a mezőgazdasági termelők sem az aszályra, sem a gázolajár drasztikus emelkedésére nem kaptak értékelhető ellentételezést. (22.40) Hogy jön ez az adott kérdéshez? Nyilván tudjuk - különösen kötött talajú területeken élők és gazdálkodók - azt, hogy mennyi többletráfordítást jelentett energiában, gázolajráfordításban ez az aszályos időszak az elmúlt esztendőben. A másik megközelítés, hogy a társadalom általános helyzetét tükröző adatsorokban - népességváltozás, infrastruktúra, beruházások, gazdasági társaságok száma, s a többi - az alföldi megyék mindenütt a rangsor végén állnak. Ezekben a megyékben a mezőgazdaságnak sokkal meghatározóbb szerepe van, mint az iparosodottabb, idegenforgalomban és szolgáltatásokban erősebb térségekben. Ezért i tt a kormányzati és az agrárirányítási szándéktól függetlenül a szélsőséges időjárás következtében teljesen ellehetetlenült a mezőgazdaság, és ez a térség összlakossága számára nagyobb feszültséget és terhet jelent, így az előbbiekben említett társadalmi m éretű elmaradás a csökkenés helyett tovább nőtt. Az aszályt az idei évben, illetve az elmúlt évben elemi kárnak kell tekinteni, és az eddigi szerény támogatáson felül igen jelentős mértékű kárenyhítésre van szükség. A termelők közül rendkívül sokan ellehet etlenültek, és arra sem maradt pénzük, hogy az ez évi termést elindítsák. Körültekintően meg kellene talán azt vizsgálni, hogy melyek azok a felhasználásra nem került állami tartalékforrások, amelyekből az érintett gazdálkodók részbeni kártalanítása megval ósítható. Valószínű, hogy nem az FVM kizárólagos és egyedüli forrásaira kell gondolni, hanem például a GM, az FVM, a KVM, a PM bevonása ebbe a feladatkörbe egyáltalán nem túlzás, hiszen ha például a Külügyminisztériumot emelem ki, fontos szerepe van a szom szédos országokkal történő szakmai együttműködés kereteinek a továbbfejlesztésében, például az erdőgazdálkodás területén, mert a Kárpátok erdőgazdálkodása befolyásolja a csapadék lefolyásának természeti viszonyait és az Alföld vízgazdálkodását. Magyarorszá g pediglen - az alföldi rész ezen belül feltétlenül - alvízi ország. Így tehát kiszolgáltatottak vagyunk. A javaslat egyébként hosszú távra is gondol, amikor a rendkívüli természeti károk esetére szóló, az Európai Közösség gyakorlatához hasonló kárenyhítés i gyakorlat megvalósíthatóságának vizsgálatára hívja fel az érintett miniszterek figyelmét. A súlyos aszálykárok az agráriumban ágazatokat, termelői köröket, földrajzi térségeket tehetnek tönkre, s nézetem szerint megtörhetik az integráció folyamatát, és t ársadalmi feszültségekhez vezethetnek. Az előző napirendben vidék- és területfejlesztésről beszéltünk. Amiről most szólok, hogy mi a vidék- és területfejlesztés, amely a megtartó képességet célozza, ha nem ez: egy törzsfejlődésben nőttnövekedett kultúrána k a megtartása, és az ott élők, ott születettek lehetőség szerinti ott tartása? Ezen problémák kapcsán gyakorlatilag az indítvány két pillérre épít. Az egyik pillér egy epizódikus problémakezelés, amely egy országosan 60 milliárdra tehető és valójában mérh ető kárnak a minimum 30 százalékos ellensúlyozását célozza egy 1018 milliárd közötti nagyságrendű összeggel. A másik megközelítés pediglen egy hiányzó jogi szabályozást próbál életre hívni, amely azt célozza, hogy az agráriumot érintő vagy érinthető olyan elemi kárra, mely ellen nincs abszolút védelem, legyen jogi szabályozásunk, amely a gyors, mindenkori reakciót lehetővé teszi, hiszen most ennek híján is vagyunk, és ez a parlament arra tett ígéretet önmagának, hogy a jogharmonizációs kérdésekben nagyon f igyel az ilyen jogszabályi hiányosságokra, és az Európai Unióhoz közelít. Fölmerült a vitában többek között az, hogy mérhetőeke ezek a problémák, és tavalyról idénre áthúzódtake. Igen. Egzakt módon megközelíthető a probléma. Mérvadó agrometeorológiai
