Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 12 (185. szám) - A Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar integrációjával érintett törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános v... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KAPRONCZI MIHÁLY, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
64 támadás esetén milyen konkrét védelmet kap az ország a szövetségeseitől, addig nem szabad jelképessé tenni a hadsereget! A 3040 ezer főre zsugorított hadsereg hadra fogható hátország nélkül képtelen teljesíteni a honvédelemnek az alkotmányban előírt kötelességeit. A konkrét alkotmánymódosítással kapcsolatban az alkotmány 19/B. § (2) bekezdésének módosítása esetén megállapítható, hogy az ellenzék jelenléte csak a képviselőcsoportjainak vezetőin keresztül biztosított, és csak törpe kisebbséget jelent a Honvédelmi Tanácsban, hiszen az Országgyűlés el nöke is kormánypárti, a miniszterelnök is és a miniszterek is. Ez azért aggályos, mert az Országgyűlés helyett mégiscsak kisebbségi döntés születik. A 40/B. § (3) bekezdésének módosítása után úgy tűnik, hogy ha a nemzetközi szerződés másképpen rendelkezik, a nemzetközi fegyveres erők irányításának kérdésében nem az alkotmányban meghatározott keretek között, hanem más módon történhet a hadsereg irányítása. Az új alkotmányszöveg előírja azt is, hogy az országgyűlési képviselők kétharmadával elfogadott törvény állapítja meg az alapvető szabályokat. Az aggályaink, úgy érezzük, ezért jogosak, mert a részletes szabályozás a kormány kezébe kerül, és a legutóbbi alkotmánymódosításnál a 40/C. § törlésével a kormány kezébe került a nemzetközi katonai szerződések megkö tésének joga is. Tehát a kormány köti meg a szerződéseket, melyek feltételei megelőzik az alkotmányos kereteket, és a hadsereg irányításának részletes szabályait ugyanez a kormány határozza meg, és súlyos konfliktus vagy háború esetén ugyanez a kormánytöbb ség a Honvédelmi Tanácson keresztül irányít is. Márpedig ha alkotmányértelmezésünk helytálló, akkor ezt egy kicsit túl sok jogosítványnak tartjuk. A T/3623. számú törvényjavaslatban a vezérkar integrálásnak elveivel egyetértünk. Lényegében a hadsereg szerv ezettsége javul a centralizált vezetéssel. Jelentős lesz az anyagi megtakarítás is, és egységesen átláthatóbb és kisebb létszámú tisztikar sokkal hatékonyabb lehet a jelenlegi szerteágazó, komplikált, fölösleges és párhuzamos tiszti állásokat fenntartó ren dszernél. A Magyar Igazság és Élet Pártja mégsem tudja elfogadni ezt a törvényjavaslatot, mivel eszköze és végrehajtása a trianonizációnak, melyet bizonyítanak az alábbi azonosságok és eltérések. A trianoni békeszerződés meggátolta az általános hadköteleze ttség bevezetését, Magyarországon csak toborzáson alapuló, 35 ezer fős zsoldos hadsereg felállítását engedélyezte. A másik lényeges közös pont a trianoni békeszerződés előírásai, valamint a folyamatban levő haderőreform átalakítása között nem a katonaság m éretében, hanem jellegében van. Mind a trianoni békeszerződés, mind a jelenlegi haderőreform elveti az általános hadkötelezettséget, és toborzáson alapuló zsoldos hadsereg felállítását írja elő. Mivel pedig ezek anyagi feltételei szűkösek, így könnyen előf ordulhat, hogy a tisztek katonák nélkül maradnak. (18.50) Tehát nem csupán méreteiben, hanem jellegében is kimutatható a hasonlóság. A harmadik lényeges közös pont a trianoni békeszerződés előírá sai, valamint a jelenleg folyamatban lévő haderőreform között annak következményeiben mutatható ki. Mind a trianoni békeszerződés, mind a jelenleg folyamatban levő haderőreform koncepciója nagymértékű haderőleépítést eredményezett. Mivel a jelenlegi hader őreform napjainkban is folyamatban van, ezért mostanság további haderőleépítés várható. Az akkor élt emberek általában nem szívesen álltak be önként katonának, viszont ha behívót kaptak, akkor kevés kivételtől eltekintve természetesnek vették, hogy menniü k kell. A helyzet manapság is hasonló. Manapság sem tolakodnak szerződéses katonának állni a fiatalok, még a munkanélküliség ellenére sem, hiszen akármelyik őrzővédő cégnél jóval magasabb a munkabér. Csak amikor nemzetközi nyomásra Magyarországnak valamil yen békefenntartó akcióban kell részt vennie, van lehetőség sokmilliárdos kiadás mellett nagyobb illetmény kilátásával összetoborozni egy zászlóaljnyi katonaságot. Erre a kiemelt bérezés miatt általában kalandvágyó fiatalok szoktak jelentkezni. Egy nemzeti véderőt azonban ezekre alapítani nem lehet.
