Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 12 (185. szám) - A Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar integrációjával érintett törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános v... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
65 A trianoni békeszerződés előírásainak, valamint a manapság tíz éve tartó haderőreformnak további közös hasonlósága a nemzeti véderő tartalékos állományában bekövetkezett tetemes veszteség. A békeszerződés 1921b en történt aláírásától a katonai ellenőrző bizottság 1927ben bekövetkezett távozásáig a véderőrendszer elveszített hét évfolyamot, akiket így nem hívhattak be katonai szolgálatra. A trianoni békeszerződés honvédségre vonatkozó rendelkezései és az azt után ozni akaró jelenlegi haderőreform lényegi azonossága mellett kimutathatók bizonyos eltérések is. Ezek az eltérések a következők. Az egyik ilyen eltérő körülmény, hogy a trianoni békeszerződés egy borzalmasan súlyos háborúvesztés következménye volt. A győzt esek egy más, részleteiben is súlyos békeszerződés keretében erőszakoltak rá Magyarországra egy haderőkorlátozást. Mivel akkoriban még őszintébben nyers viszonyok uralkodtak, nem is akarták ezt feltüntetni haderőreformnak. A győztesek nem reformálni akart ák a magyar véderőt, hanem korlátozni. A jelenlegi haderőreformot - ami lényegét tekintve a trianoni békeszerződés vonatkozó előírásainak az átültetése napjainkra - nem előzte meg ilyen súlyos háborúvesztést követő békeszerződés. A másik lényeges eltérés, hogy a trianoni békeszerződés megkötése után a politikai vezető réteg a békeszerződés honvédségre vonatkozó részeit a békeszerződés egészéhez hasonlóan egyértelműen kényszernek tartotta; mindent megtettek annak érdekében, hogy ahol csak lehet, kijátsszák a z előírásokat. A győztesek katonai ellenőrző bizottsága többször le is leplezte őket, és ilyenkor személyüket tisztázva, visszavonuló fújására kényszerültek; ezt követően óvatosan ott folytatták, ahol abbahagyták. Napjaink haderőreformnak titulált haderől eépítési folyamatával kapcsolatban a jelenleg uralmat gyakorló politikai elit részéről nincs ilyen teljes egyetértés. Nagyon sokan kötelezték el magukat egy zsoldos hadsereg működtetése és az általános hadkötelezettség feladása mellett. A sorozott katonasá g azonban kevesebbe került, mint a zsoldos hadsereg, és hatékonyabb is volt annál. Egy ilyen koncepció keretében a toborzáson alapuló zsoldosok amúgy is csak bizonyos elit alakulatok létrehozásakor kerültek szóba. Az elit azonban mindig kisebbséget képez a többségen belül, tehát nem alkothatja egy szervezet gerincét. Ezeknek az egyszerű szempontoknak az átlátása akkor teljesen világos volt. Ma ez nem mondható el. A fentiekben elmondottakra tekintettel a Magyar Igazság és Élet Pártjának frakciója nem a most tárgyalt törvénytervezetben látja a haderő kérdésének a lényegét. Csekély ugyanis annak a jelentősége, hogy egy leépülőben levő haderőnek milyen az irányítási konstrukciója. A kérdés lényege a haderő tényleges értékében rejlik. A jelenlegi haderőreform tri anoni elképzelései pedig nem alkalmasak a véderő értékelésének, értékének a növelésére. Ezért a két törvényjavaslat szavazása során a tartózkodás lesz a Magyar Igazság és Élet Pártjának a szavazata. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tiszte lt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most a képviselői felszólalásokra kerül sor, amennyiben van jelentkező. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. (Keller László: Elnök úr...) Keller László ügyrendi kérdésben? (Keller László: Igen, de ha majd ezt a témát lezártuk.) A képviselő úr ügyrendi javaslatot kíván tenni vagy felszólalni kíván? KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Elnök Úr! Ügyrendi javaslatom lenne, de csak akkor, ha ezt a napirendi pontot mára már befejeztük. Utána szeretném megtenni. Tehát n em ehhez kapcsolódik... ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) :
