Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellen-őrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általá... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KISS GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
609 rendszerváltásnak a feltételezések szerint - és az optimistább 198990es feltételezések szerint - az is, hogy a politikai rendőrség által gyűjtött információkat a demokratikus rendszeren belül már ne lehessen használni . Nemcsak azért, mert az a politikai közeg szűnik meg, amelyben politikai rendőrségre szükség volt, hanem azért, mert számos egyéb elfogadhatatlan tényező kapcsolódik az információszerzéshez. Mindannyian tudjuk - ha máshonnan nem, parlamenten belüli inform ációkból , hogy vannak olyan képviselők, akiket valamikor meg lehetett zsarolni, és természetesen a parlament falain kívül is jócskán vannak olyan emberek, akiket nem politikai, hanem magánéleti alapon lehetett megzsarolni. Elfogadhatatlan, politikai felt ételezésektől függetlenül is, hogy olyan információkat használjon egy demokratikus rendszer, mondjuk, biztonsági szervezete, amelyeket a politikai rendőrség olyan módon gyűjtött, mint az előző rendszer politikai rendőrsége. A Történeti Hivatal létrehozásak or két fő kérdésben sérültek a demokratikus normák - az SZDSZ álláspontja szerint. Az egyik, ami jól ismert - és itt is esett már erről szó , hogy a honvédségi titkosszolgálat és a külföldre irányuló politikai rendőrségi tevékenység kikerült a szabályozás hatásköréből. Itt nem arról a vitatott kérdésről van szó - amiben persze megint nem értünk egyet Nikolits képviselő úrral úgy, ahogy ő megfogalmazta , hogy milyen mértékben volt pozitív, és milyen mértékben volt nemcsak pozitív, mondjuk, a külföldre irán yuló tevékenység, hanem arról a speciális kérdésről van szó, hogy a honvédségi titkosszolgálat és a külföldre irányuló tevékenység is tele volt politikai rendőrségi tevékenységgel. Mint az jól tudjuk, Hack Péter itt említést tett róla, máshonnan is lehet t udni: ha egy Magyarországon megfigyelt állampolgár ideiglenesen külföldre távozott, ugyanazt a feladatot, amit a magyar politikai rendőrség belföldön végzett, átadták a külföldi tevékenységet végző titkosszolgálatnak, és az figyelt, az jelentett tovább. Ug yanez áll az emigráció köreiben folytatott politikai rendőrségi tevékenységre. Nem kívánom részletezni ennek a problémának a jól ismert elemeit. A másik elem, amiben sérült a Történeti Hivatal létrehozásakor alkotott jogszabály révén az a norma, amit az SZ DSZ képvisel, hogy a mai titkosszolgálatok döntik el - illetve az akkori titkosszolgálatok, amelyek ma is léteznek, döntötték és döntik el , hogy mit tekintetnek ügyviteli értékű titkosszolgálati iratnak, és mit tekintenek a '90 előtt keletkezett iratokba n nem ügyviteli értékű iratnak, tehát olyannak, amelyet átadhatnak a történeti levéltárnak. Nem normatív tehát a szabályozás, hanem egy mai titkosszolgálat dönti el, hogy mi az, amely a jelenlegi törvényes feladatok ellátáshoz szükséges. Ezért tartottam fo ntosnak elmondani előre azt, hogy nem alkotmányos eszközökkel szerzett információkat nem lehet alkotmányos demokrácián belül felhasználni. Márpedig az előző, illetve a most módosítani kívánt törvény nem az SZDSZ normái alapján... - az SZDSZ ez ügyben nyújt ott be módosító indítványt, Demeter miniszter úr hiába integet és csodálkozik, emlékszünk rá, az akkori többség, nem csak az MSZP álláspontjának megfelelően ilyen rendszabályt fogalmazott meg. De ezt zárójelbe is tehetjük, mert az alapvető probléma, ami mi att itt most erről beszélni érdemes, és beszélni kell, az az, hogy az említett két fő problémát ez a mostani törvényjavaslat, törvénymódosítás nem kívánja orvosolni. Semmiféle javaslatot, elképzelést ez ügyben nem fogalmaz meg, ezekhez az alapvető és lénye ges kérdésekhez képest ha valamilyen problémákat megold, ezeket a problémákat jelentéktelennek kell neveznem, ezekre kénytelen vagyok azt mondani, hogy ehhez képest szépségflastromok. A Történeti Hivatal: történeti levéltár, ami azt jelenti levéltáros szóh asználatban - de feltehetően laikus számára sem túlságosan bonyolult ez az ügy , hogy egy lezárt korszak már nem bővülő iratanyagát őrzi. Ez egy alapvetően más funkciójú intézmény, mármint egy történelmi levéltár, mint egy úgynevezett élő levéltár, amelyn ek az anyaga állandóan bővül, és folyamatosan kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek mintegy utánpótlással látják el, mármint történelmi forrásokkal.
