Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellen-őrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általá... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
606 tartalmaz továbbra is, és fogalmaz meg továbbra is. Ped ig érdekes lenne személyre lebontva annak a kitudódása, hogy ebben az országban a rendszerváltás előtt mi történt. A történésekhez fűződő titkolnivaló jelen esetben a Történeti Hivatal által gondozott levéltári iratokhoz fűződik. A miniszter úr által előte rjesztett törvényjavaslat tartalma tulajdonképpen nem az úgynevezett átvilágítás tartalmára vonatkozik, hanem a Történeti Hivatal levéltári anyagának a kezelésére, nyilvánosságára. A történelmi múlt eltitkolásának eltúlzott szabályait fogalmazza meg a java slat. A MIÉPfrakció a realitások talaján áll. Tudomással bírunk egyrészt arról, hogy az emberi hitványság példáinak nagy tömegét tartalmazza ez a nyilvántartás, másrészről tudjuk, hogy a nemzetbiztonsági érdek és a védelem alatt álló személyiségi jogok is indokolják az egyes adatok diszkrét kezelését. Az adatvédelmi törvény pedig kétharmados törvény. A törvényjavaslat tartalma két részre bontható. Az egyik része azt szabályozza, hogy mely állami szerveknél keletkezett anyagokat mely időpont után kell eljut tatniuk a Történeti Hivatalhoz. A másik része azt szabályozza, hogy ki, mikor, hogyan tekinthet bele ebbe az archív anyagba. Ez utóbbi rész, a korábbi szabályozással megegyezően, szigorúan korlátozva van. Figyelembe veszi a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény előírásait, sőt szerintünk azon túl is megy, és további védelmet is biztosít bizonyos adatoknak. A törvényjavaslat feljogosítja a Történeti Hivatalt, hogy a magánélet intimitására tekintettel titkolja el egy es személyek egykori közéleti tevékenységét. A közérdekűség és a személyes magánélet intimitásának az önkényes felcserélése és ideoda rakosgatása azonban elkerülhetetlen velejárója a rendszerváltást követő évtized által okozott társadalmi nehézségek elken dőzésének. Senki nem vitatja, hogy sok szégyenteljes emberi gyarlóság írásbeli dokumentumait őrzi a Történeti Hivatal. Ezeknek a nyomoknak az eltüntetése azonban méltánytalan eljárás az utókorral szemben. Ha nem eltüntetésről van szó, hanem hosszú időre tö rténő titkosításról, az ugyanilyen elfogadhatatlan. A javaslat, ismételten meghosszabbított határidővel lehetővé teszi, hogy bizonyos személyek 2004. június 30át követően kérhessék a személyes adataik törlését. Ha a levéltári törvény szerint maradandó ért ékű iraton szerepel a nevük, akkor 90 évre kérhetik személyes adataik kutatásának a tiltását. A Magyar Igazság és Élet Pártjának képviselőcsoportja nem ért egyet kortörténeti dokumentumok eltüntetésével, megrongálásával vagy hosszú titkosításával - a megro ngáláson itt a törlést értem. Ha a sors megadja a lehetőséget a magyar nemzet utánunk jövő nemzedékének a létezésre, akkor nekünk, akik előttük éltek, örökül kell hagynunk a részükre azokat a dokumentációkat, amelyek a gyarlóságainkról keletkeztek. Lehet, hogy a privatizációt követően csak a gyarlóságaink dokumentumait tudjuk örökül és okulásul hagyni az unokáink részére, nem célszerű azonban a vonatkozó jogszabályhely szerint megfogalmazott, túlzottan szemérmes titkolózás és a bűnözőkre jellemző nyomeltünt etés lehetővé tétele. (17.30) Ilyen felfogás képviselete az Országgyűléshez nem méltó. Bármennyire is kellemetlen tartalommal bír egyesek számára a nemzeti dokumentációk megőrzése, azokat érdemes pontos és meghamisítatlan tartalommal megőrizni, hogy az utó kor lássa azokat a hibákat, amelyeket azok követtek el, akik előttük éltek. Nem csupán én magam és nemzedékem, valamint az előttem élők követtek el hibákat. A hiba elkövetésének lehetősége az utánunk jövő nemzedékeknek is adva van. Erre tekintettel okulásk éppen, csorbítatlan tartalommal, pusztítás- és rongálásmentesen javaslom megőrizni a rendelkezésre álló nemzeti dokumentációkat, a személyes sértődékenységre tekintet nélkül. Inkább a restaurálásukról, mint a megrongálásukról, illetve törlésükről kellene f okozottabban gondoskodni. A MIÉP képviselőcsoportja tisztában van azokkal a nemzetbiztonsági érdekekkel, személyi adatvédelemhez kapcsolódó jogokkal, államtitkokkal és szolgálati titkokkal és a belpolitikai
