Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellen-őrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általá... - ELNÖK (dr. Áder János): - DEMETER ERVIN, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója:
582 az ülés befejezésekor tegye meg a levezető elnök, hogy módosító javaslatot be lehessen adni, tekintettel arra, h ogy csütörtökön van a részletes vita, és nyilván szerdán van a bizottsági. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Frakcióvezetőhelyettes Úr! Nincs ennek semmi akadálya, tehát azt javaslom, hogy akkor a keddi ülésnap végéig lehessen beadni módos ító indítványokat, a kérés is ez volt, feltételezem, hogy senki sem kifogásolja. A főtitkárságnak ez némi nehézséget okoz majd, de igyekeznek természetesen a bizottsági jelentést megfelelő módon előkészíteni. Hadd kérjem azt az együttműködést, hogy ne az u tolsó pillanatban adják le az összes módosító indítványt, hanem ahogy készen vannak, hogy a bizottsági osztály tudjon ezzel már dolgozni, és tudják készíteni a bizottsági jelentéshez szükséges anyagokat. Térjünk vissza a napirendi pont tárgyalására! Megado m a szót Demeter Ervin miniszter úrnak a napirendi ajánlás szerinti húszperces időkeretben. DEMETER ERVIN , a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisz telt Ház! Az Alkotmánybíróság az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi törvény rendelkezéseit először 1994ben vizsgálta meg. Határozatában kifejtette: "Az alkotmányban biztosított információs önrendelkezési jog tartalm a az, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról." Tehát mindazon személyeknek, akikről az elmúlt rendszer állambiztonsági szervezetei adatokat gyűjtöttek, vagy azoknak, akik szerepelnek a jelentésben, alkotmányos j oguk van ahhoz, hogy adatukat megismerjék és rendelkezzenek fölöttük. Ezen alkotmányos jog biztosítására az Alkotmánybíróság ekkor jogalkotási kötelezettséget írt elő az Országgyűlés számára, amelynek eleget téve a tisztelt Országgyűlés 1996 nyarán a Törté neti Hivatal felállításáról rendelkező törvényt fogadott el. A törvény értelmében a Történeti Hivatal biztosítja az érintettek számára a róluk nyilvántartott adatok megismeréséhez való joguk gyakorlását, gondoskodik az úgynevezett átvilágítóbírák eljárásán ak lefolytatásához szükséges adatok és iratok szolgáltatásáról, valamint biztosítja a kutatási tevékenység folytatását, illetve maga is részt vállal ezen iratanyag publikálásában. A Történeti Hivatal 1997ben megkezdte a munkáját. Tisztelt Ház! A hatályos törvény értelmében a Történeti Hivatal elnöke köteles a hivatal tevékenységéről évente beszámolni az Országgyűlésnek. Ezen kötelezettségének eleget téve jelentést nyújtott be az elnök úr a hivatal 1997. és '98. évi tevékenységéről, amelyet a tisztelt Ház 2 000 februárjában meggyőző többséggel el is fogadott. A beszámoló elfogadásakor az Országgyűlés hozott egy határozatot, amelynek 3. pontjában felkérte a kormányt, hogy a beszámolóban jelzett, a hivatal működése során felmerült jogi problémákat vizsgálja meg , és a megoldásuk érdekében a szükséges törvénymódosító javaslatokat dolgozza ki és terjessze a tisztelt Ház elé. A jelen törvényjavaslattal, amely önök előtt fekszik, a kormány ezen jogalkotási feladatának tesz eleget, amikor önök elé bocsátja ezt az előt erjesztést. Tisztelt Ház! A Történeti Hivatal akkori beszámolójában jelzett problémák sorában első helyen említendő a szabályozás differenciálatlan volta. A hatályos szabályozás, az 1996ban elfogadott törvény ugyanis nem tesz különbséget a megfigyeltek és a megfigyelők között. Jelenleg érintett minden olyan személy, akinek személyes adata a törvény hatálya alá tartozó iratokban bármilyen jogcímen szerepel. Az információs önrendelkezési jog gyakorlását biztosító szabályok többségében más országokban megítél ésem szerint nagyon helyesen különbséget tesznek az áldozat és az állambiztonsági szolgálatban állt személyek jogai között. A hatályos magyar szabályozással a jogalkotó 1996ban olyan helyzetet teremtett, amely hátrányt eredményez a megfigyeltek számára, h iszen a titkosszolgálatokkal együttműködő személyek olyan ismeretek birtokában voltak, amivel a
