Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellen-őrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általá... - ELNÖK (dr. Áder János): - DEMETER ERVIN, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója:
583 megfigyelt személy nem rendelkezett, a törvény azonban azonos jogokat biztosított mindkét csoport számára. A tisztelt Ház előtt lévő törvénytervezet az iratokba n szereplő személyek differenciálásával, a megfigyelt és a harmadik személy, valamint a hivatásos alkalmazott és a hálózati személy fogalmának, továbbá az egyes csoportokba tartozók jogainak a meghatározásával ezt a visszásságot megszünteti. Ehhez kapcsoló dó fontos rendelkezés, hogy az érintettek jogállását minden adatnál külön kell megvizsgálni, hiszen a volt állambiztonsági szervek gyakorlata alapján például a hálózati személy volta nem zárta ki azt, hogy az érintett egyben megfigyelt személy is volt. (15 .30) Tisztelt Ház! A jelenleg hatályos törvény szerint a Történeti Hivatalban kezelt iratokban szereplő, mint említettem, úgynevezett érintett személy a rá vonatkozó adatokat megismerheti, a bemutatott iratokon a más személy azonosítására alkalmas adatokat azonban felismerhetetlenné kell tenni. Ennek a törvényhelynek a szó szerinti értelmezése egészen abszurd helyzeteket is eredményez, és eredményezett is, mivel az ítéletből például ki kellene húzni a vádlotttárs, a bíró nevét, vagy például egy telefonleha llgatási jegyzőkönyvből ki kellene húzni annak a személynek a nevét, akinek az érintett telefonált, és minden más olyan adatot is, amelyből rá lehetne jönni, hogy kivel is beszélgetett. A Történeti Hivatal a munkája során jelenleg csak nagyon bonyolult jog értelmezéssel tudja ezt a furcsa helyzetet elkerülni. A jelenleg önök előtt fekvő módosítás elfogadása esetén ez a visszásság is megszűnik. A törvény alkalmazása során nagyon sok gondot okoz a személyes adatokat tartalmazó iratoknak a kutathatósága. Az ala pvető problémát az jelenti, hogy a törvény nem az adatok minősége alapján határozza meg a kutatási feltételeket, hanem azon az alapon, hogy azokat a titkos információgyűjtés eszközeivel szerezték vagy sem. Ugyanakkor az adatok érdemi különbsége nem abban j elentkezik, hogy milyen eszközökkel szerezték, hanem abban, hogy ezen eszközök segítségével be tudtak hatolni az emberek legintimebb szférájába is, vagyis az adatok a legbelsőbb magánügyekre is vonatkozhatnak. A törvénytervezet a kutathatóság esetén az elh atárolási szempontot az adat minőségében, tehát abban kívánja meghatározni, hogy az érintett személy magánéletére vagy pedig nyilvános közszereplésére, közéleti tevékenységére vonatkozike. Lényeges áttörést jelent meglátásunk szerint, hogy a különleges ad atok esetében is megteremtődik a kutatás lehetősége, ha az a történeti események megismeréséhez elengedhetetlenül szükséges. A hatályos szabályozás értelmében ugyanis a büntetett előéletre vonatkozó adatok kivételével a törvény hatálybalépését követő 90 év ig csak az érintett, illetve halálát követően az örököse vagy a hozzátartozója engedélyével kutathatók ezek az úgynevezett különleges adatok. Ezen adatok közé pedig a politikai véleményre vagy a pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre, illetve az eg észségi állapotra vonatkozó személyes adatok is beletartoznak. Ennek a szabálynak a szigorú betartása azt jelentené, hogy nem lenne megismerhető például az, hogy az 1950es évek első felében az ÁVHs kihallgatások során milyen súlyosan bántalmaztak bizonyo s személyeket, hiszen az az egészségi állapotra vonatkozó adat. De nem kutatható ennek alapján például a Kádárrendszer ellenzékének a tevékenysége sem, mivel az azzal kapcsolatos adatok az érintettek politikai véleményét tartalmazzák értelemszerűen. Ezen adatok azonban egyértelműen szükségesek a közelmúlt történéseinek a megismeréséhez, ezért a javaslat ezt az állapotot is megszüntetni célozza. A hatályos törvény nem szabályozza az iratokban szereplő, de már elhunyt személyek hozzátartozóinak az iratmegism erési jogát sem. A Történeti Hivatal feladata a megfigyeltek információs önrendelkezési jogának a biztosítása, ám az állambiztonsági szolgálatok áldozatainak halálát követően ez a jog meg kell hogy illesse azt is, aki hozzátartozóként osztozott az adott sz emély sorsában; eddig erre nem volt lehetőség, a tervezet ezt a hiányosságot is pótolja. Tisztelt Ház! A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a Történeti Hivatal őrzi és kezeli a III/IIIas csoportfőnökség és elődei iratait, továbbá a volt Belügyminis ztérium IIIas főcsoportfőnökség többi csoportfőnökségének azon iratait, amelyek a nemzetbiztonsági szolgálatok
