Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - Bejelentés frakcióvezető és frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
568 Tisztelt Képviselőtársaim! Mansfeld Péter és társai vértanúságát elismerte az 1990ben szabadon választott első Országgyűlés, a Fővárosi Bíróság pedig e zt az ítéletet már 1990ben semmissé nyilvánította. Halála és mártírtársainak áldozata máig tartó hatású, hiszen szabadságunkat az ő életük váltotta meg. Nem lehet elégszer elmondani: 1990 vértelen forradalmáért '56ban folyt a vér. Őrizze meg emlékét az u tókor! (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nevében Dávid Ibolya igazságügyminiszter asszony kíván szólni. DR. DÁVID IBOLYA igazságügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Frakcióvezető Úr! A magyar kormány képviseletében, úgy is mi nt igazságügyminiszter, fejet hajtok Mansfeld Péter tisztelete és emléke előtt. Hála isten, hogy ma már nem az a kérdés, hogy áldozate az áldozat, vagy hóhére a hóhér. (Csurka István: Az még problémás.) Sajnos, nemrégiben egy másik fiatal élet kioltása adott nekünk okot arra, hogy egy törvényt alkossunk: Tóth Ilona élete, aki... Tóth Ilona nem volt 25 éves, amikor kivégezték, hiszen 1932. október 23án született, és 1957ben végezték ki. (14.20) Mindig tudtuk és éreztük, hogy nem volt igaz az a koholmány , amely Tóth Ilona igazságszolgáltatási ügyében keletkezett. Koholtak voltak a tények, és koholt volt az eljárás is. Ezért volt szükség arra a törvényre, amely pótolta a semmisségi törvények sorát s egy hiányzó láncszemet. Tavaly december 12én fogadta el a parlament ezt a törvényt, és az idén, február 29én a Fővárosi Bíróság a végzésével semmissé nyilvánította Tóth Ilona köztörvényes elítélését. Úgy gondolom, ez év október 23a mindannyiunknak módot ad arra, hogy Tóth Ilona szobra is méltó helyre kerüljön , olyan helyre, ahol bárki által látható, és ahol mindannyian leróhatjuk a tiszteletünket, mert meggyőződésünk, hogy a tisztességes emlékezés teremti meg a tisztességes kapcsolatot a múlt és a jelen között. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder J ános) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Répássy Róbert frakcióvezetőhelyettes úr, FideszMagyar Polgári Párt. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Halljuk!) DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint önök előtt is ismert, az Országgyűlés a 103/2000. számú határozatával 2000. december 19én létrehozta az országgyűlési képviselők vagyoni helyzetét vizsgáló bizottságot. A bizottság létrehozása az alkotmány 21. §ának rendelkezé sein alapul, amely kimondja, hogy az Országgyűlés bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki. Az alkotmány ugyanitt azt is rögzíti, hogy a parlamenti bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetve köteles előttük vallomást tenni. Önök közül sokan nem értettek egyet a bizottság létrehozásával, de még többen támogatták az országgyűlési határozat megszületését, és ahogy említettem, az Országgyűlés el is fogadta a határozatot. A bizottság megkezdte a mu nkáját, és az Országgyűlés határozata alapján, annak a végrehajtása érdekében felhívást bocsátott ki a képviselők számára, a határozatban foglalt iratok bekérése céljából. A március 2án megtartott bizottsági ülésünkön sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy 169 országgyűlési képviselő egyáltalán nem tett eleget a bizottság felhívásának, s néhányan csak részben tettek eleget a bizottság felhívásának. A mulasztó képviselők zöme a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége képviselői, akik a sajtónyilatkozataikban testületileg
