Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 12 (185. szám) - A Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar integrációjával érintett törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános v... - ATYÁNSZKY GYÖRGY, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
54 3. A parancsnok a kormányt kikerülve számolt be a köztársasági elnöknek, így kikerülte a kormányzati fele lősséget viselő kormányt az információk egy része. Ez azonnal magával hozta a bizalomhiány megjelenését és az ezzel járó intrika minden hátrányát. 4. A miniszter minden elvárást, intézkedést, kormányzati szándékmegvalósítást csakis parancsnoknak adott konk rét utasítással adhatott. A honvédség ellenőrzése is csak ezen a csatornán történhetett. 5. Mindezek valójában azt a látszatot keltették, hogy a hadsereg legfőbb irányítója nem a kormány, amelynek alkotmányos kötelezettsége a haza védelmének megszervezése, és ezért politikai felelősséggel is tartozik. A kialakított helyzet fonákságait az addigi kormányzatok is felismerték. A rendszerváltoztatás utáni első honvédelmi kormányzat többször fordult az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezése következtében tisztázódott a miniszter és a főparancsnok, a miniszter és a parancsnok viszonya. Ezek azonban csak a kormányzati felelősség körében tisztáztak néhány kérdést, de nem abban a fő kérdésben, hogy a civil kontroll intézményesen is megvalósulhas son, vagyis abban, hogy a Magyar Honvédség a vezető szervei útján közvetlenül kerüljön a kormányzati irányítás alá, békében és háborúban is. Ez a kérdés ugyanis csak a jogalkotással rendezhető. Az első koalíciós kormány meghozta ugyan az 1005/97. számú kor mányhatározatát a minisztérium és a parancsnokság összevonásáról, de az integrációt nem valósította meg. Volt azonban egy nagyon komoly jogi akadálya, a parlament ugyanis megalkotta az 1993. évi törvényét, ez a törvény pedig részletezi a miniszter és a par ancsnok irányítási, illetve vezetési feladatait, a feladatok újraelosztása nélkül pedig nem jöhet létre az integráció. Ezt a törvényt pedig kétharmados szavazással lehet módosítani, hiába volt tehát meg a kormányzati akarat, hiába indult meg az átalakításh oz szükséges kidolgozói munka, politikai egyetértés hiányában kudarcra volt ítélve. A rendszerváltoztatás utáni második koalíciós kormány a ciklus elején nem tartotta időszerűnek az integrációt, ezért a folyamatot leállította. Később felfigyelt a civil kon troll kiterjeszthetőségének azon akadályaira, amelyek az integráció elmaradásából eredtek. Tett is néhány szervezeti intézkedést, amely az integráció irányába mutatott, és több tudományos konferenciát is szervezett ebben a tárgykörben, és 1997ben a NATOk ompatibilitás vezérkarrá alakította a parancsnokságot. Tisztelt Országgyűlés! A kormány T/3622. számú törvényjavaslata az alkotmánymódosítással, és a T/3623. számú javaslatcsomag a szervezeti változás lehetőségét teremti meg. Az integráció megvalósításánál nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat az alkotmányos elveket és következtetéseket, amelyeket az Alkotmánybíróságunk a 48/1991. és a 63/1992. számú határozataiban fogalmazott meg. Ez az utóbbi határozat más mellett azt is tartalmazza, hogy az a körülmény , hogy az alkotmány 19/B. § (2) bekezdése ugyan különkülön emlegeti a Honvédelmi Tanács tagjainak a felsorolásakor a Magyar Honvédség parancsnokát és a vezérkari főnökét, de ez nem zárja ki azt, hogy a beosztást ugyanaz a személy betöltse, és mi módon. Az onban nem alakítható ki az alkotmány módosítása nélkül olyan struktúra, amely bármelyik beosztást mellőzi. (18.00) Mivel a parlamenti pártok között a legteljesebb egyetértés van abban, hogy a Magyar Köztársaság első katonája a vezérkari főnök, a honvéd vez érkar főnöke, és a parancsnoki beosztás megszűnik, az alkotmányunkat ennek megfelelően módosítanunk kell. Politikai kérdés, hogy az első katona, aki a szakember, és nem politikus, ennek kapcsán a felelőssége sem lehet politikai, tagja legyene egy olyan po litikai testületnek, amelynek a tagjai csakis politikusok. Úgy gondoljuk, hogy a felelősségi szabályok tiszta elkülönítése érdekében nem lehet a vezérkari főnök a Honvédelmi Tanács tagja. A politikai testület funkciója azonban megköveteli, hogy a szakmai v éleménye megjelenjen a döntésekben. Ezért támogatjuk az új javaslatot, hogy csak tanácskozási jogú tag lehessen.
