Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 12 (185. szám) - A Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar integrációjával érintett törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános v... - ATYÁNSZKY GYÖRGY, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
53 Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Atyánszky György képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében; őt követi majd Mécs Imre képviselő úr. Öné a szó, képviselő úr. ATYÁNS ZKY GYÖRGY , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. A rendszerváltoztatást követő harmadik koalíciós kormányzat vett elég erőt ahhoz, hogy végrehajtsa a honvédelmi ágazat neuralgikus kérdését, a Honvédelmi Minisztérium és a magyar honvéd vezérkar in tegrálását. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Mindannyian emlékszünk arra, hogy ez a koalíciós kormányzat már a ciklus kezdetén elindította a honvédelmi ágazat két vezető szervének, a minisztériumnak és a Magyar Honvédség vezérkarának az integ rációs folyamatát. De hogyan is kerültünk olyan helyzetbe, hogy most ezzel a nagyon fontos közjogi kérdéssel kell foglalkoznunk? Az internacionalista kötelezettségek teljesítésére fenntartott Magyar Néphadsereg szerkezetileg egységes intézmény volt, az els ő és a legmagasabb rangú katona a miniszter, aki parancsokkal igazgatja, vezeti a szervezetet. Polgári demokratikus ellenőrzése nincs. Katonai vonatkozásban a Varsói Szerződés parancsait hajtja végre, politikailag egy szűk, nagy hatalmú pártelit alárendelt je. A Magyar Néphadsereg katonailag és politikailag is idegen hatalomtól függő, idegen doktrína által megfogalmazott részfeladatok végrehajtására fenntartott és kiképzett szervezet volt. A szocializmus gyengülésével, a gazdasági erőforrások apadásával az 1 980as évek elején megindult egy néphadseregreform, amely nem jelentett többet egy jelentős létszámleépítésnél; nem érintette a struktúrát és a feladatrendszert. Az 1980as évek végén a tarthatatlan belpolitikai helyzetben meginduló, kétségtelenül a demokr atizálás iránya felé mutató társadalmi változások már elengedhetetlenné tették a valódi változtatásokat. Az úgynevezett sarkalatos törvények megszületésének az idején egyértelműsödött, hogy a Magyar Néphadsereget sem kerüli el ez a folyamat. Sorra születte k meg a társadalmi, politikai változást előkészítő törvények a szabad véleménynyilvánításról, a sztrájkról, a gyülekezési jogról, valamint a politikai pártok alakításáról és működéséről. Ez utóbbi törvény megszületését követően az úgynevezett reformtáborno kok és tisztek megértették és elfogadták, hogy a hadseregben nem működhet tovább pártszervezet. A nyílt pártbefolyás törvényalkotási folyamatban történt megszüntetése nem jelentette a polgári felügyeletet, amit a szakmai zsargon leszűkítve civil kontrollk ént emleget - automatikusan megjelent. 1989 utolsó hónapjában az akkori kormányzat elrendelte a Honvédelmi Minisztérium szétválasztását, mégpedig minisztériumi és parancsnoki szervezetre. Ez felszínesen megfelelt számos nyugateurópai ország szervezeti meg oldásának. A honvédelmi feladatok közül az adminisztrációs és a politikai elemeket a kis létszámú, mintegy 120 fős minisztériumnak hagyták. A hadműveleti részleg, a hadsereg szervezésétől, az újoncozástól az ellátás megszervezéséig a gyorsan átszervezett M agyar Honvédség parancsnoksága hatáskörében maradt. A kormányzat tehát csak a szűk létszámú kormányzati szervet, a minisztériumot felügyelte. Az átszervezésnek nagyon lényeges eleme volt az, hogy a honvédség főparancsnoka a köztársasági elnök lett. A hatás körök pontos tisztázása azonban elmaradt, ezért a rendszerváltás utáni első koalíciós kormány gyakran került összeütközésbe a főparancsnoki jogkört kritikus helyzetben gyakorolni kívánó köztársasági elnökkel és a Magyar Honvédség parancsnokával. Miért tart om ezt az intézkedéssort a demokrácia intézményrendszere felszínes megjelenésének? Azért, mert: 1. Semmilyen módon nem kísérelte meg a polgári felügyelet megvalósítását és az intézményeinek bevezetését. 2. Kettős struktúrát hozott létre, ugyanazok a szerve zeti elemek a parancsnokságon is létrejöttek, csak jelentősebb kihatással, hiszen a honvédelmi kiadások költségvetési részeivel önállóan gazdálkodtak.
