Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 16 (189. szám) - Mádl Ferenc köztársasági elnök átirata az Országgyűléshez miniszteri megbízatás megszűnéséről és államtitkári felmentésről: - A Magyar Nemzeti Bank kereskedelmi banki tevékenységével kapcsolatos vizsgálat eredményéről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SURÁNYI GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke:
519 El kell dönteni, hogy mire képesek és mire predesztináltak. Egy biztos, hogy nem lehetünk számon kérő bíróság, és ítéletet sem hozhatunk, de az in formációhoz jutás feltételeit illene rendezett formában részünkre biztosítani. (10.40) Befejezve: egyetértek Rogán képviselőtársam megállapításával, hogy a munkát és a szakértelmet, ami a Magyar Nemzeti Bankban és ezen vizsgálat során felhalmozódott, érdem es lenne a jövőben fényesíttetni és működtetni; ha másért nem, csak a történelmi visszatekintés miatt is, hogy valós képet tudjunk kialakítani - ezek a tapasztalatok rendelkezésünkre állnak, és nem korlátoznak a banktitok szabályai , hogy a magyarországi bankkonszolidációt és az adósságkezelésnek, a bankadósságok kezelésének ezt a formáját fel tudjuk tárni. Mert csak és kizárólag ekkor van esélyünk arra, hogy értékítéletet tudjunk mondani az elmúlt 1012 év történéseiről, hogy mi történt Magyarországon a p énzszektorban, hogy történt meg a tőke újrarendeződése és ennek milyen formációi voltak. Kérem szépen, ez mai áron durván 1200 milliárd; amiről idáig beszéltünk, az durván 80 milliárd forint. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Szü kséges lenne az átvizsgálás. Tisztelettel kérem, mivel egy sajátos dolog volt, hogy a kormánypártokkal együtt, teljes egyetértésben támogatjuk a határozati javaslatot, az Országgyűlés is támogassa azt. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK ( dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Surányi György úrnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, ugyancsak tízperces időtartamban. Öné a szó, elnök úr. DR. SURÁNYI GYÖRGY , a Magyar N emzeti Bank elnöke : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy szót kaphattam. Mielőtt reagálnék néhány képviselői hozzászólásra, engedjék meg, hogy jegybankelnöki mandátumom lejártával röviden elbúcsúzzam a jelenlévőktől, valamint a médián keres ztül a szélesebb nyilvánosságtól is. Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani mindannyiuknak a támogatásért, amelyet munkámhoz nyújtottak, ahhoz a munkához, amelynek eredményei nemcsak a jegybank éves jelentéseiben, hanem ma már - reményeim szerint - val amennyiünk életében is megmutatkoznak. A konvertibilissé vált forint, a lassan egy számjegyűre csökkenő infláció és a tartós gazdasági növekedési pályára állt nemzetgazdaság erős alapot ad az ország egyre érezhetőbb gyarapodásának. Meggyőződésem, hogy a Ma gyar Nemzeti Bank mögött sikeres hat év áll, a gazdaság átalakulásának néhány kritikus pillanatában is megállta a helyét, miközben korszerűvé vált a jegybanki működés, hatékonyabb, karcsúbb lett a szervezet, és megszabadult minden nem jegybanki tevékenység től. Minderre munkatársaimmal együtt büszkék vagyunk. A Magyar Nemzeti Bank működésének utóbbi másfél évét mégis egy olyan kérdés kapcsán kísérte közérdeklődés, amelynek vajmi kevés köze van a jegybanki alaptevékenységhez, mégis a felmerült jelentős veszte ségek miatt jogos indulatokat váltott ki mindannyiunkból. Amikor 1995ben, második kinevezésem után alig néhány héttel tudomásomra jutott a bécsi CW Bankkal kapcsolatos első, aggodalomra okot adó információ, bár akkor még sejtelmem sem lehetett a baj tényl eges súlyáról, tisztán láttam, hogy két út áll előttem: döntenem kellett, hogy kiálloke a nyilvánosság elé, és nemzetközi botrányt kockáztatva felelősökért kiáltok, vagy pedig csendben és tisztességesen nekilátunk a kárfeltárásnak, a kármentésnek. Mondano m sem kell, az első megoldás sokkal könnyebb álmot ígért számomra, azonban a jegybank hírnevén esett csorba az átalakulásnak abban a különösen kritikus szakaszában a nemzetgazdaság kamatterheire súlyosan negatív hatással lett volna. Ma is úgy gondolom, hog y helyesen döntöttem. Ez persze olyan következményekkel is járt, amelyek egy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb közéletben talán kevesebb hajszálrepedést
