Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 12 (185. szám) - A Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar integrációjával érintett törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános v... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MÁTRAI MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
48 lehetővé, és ezzel hozzájárulhat a civil kontroll gyakorlati megvalósításának előmozdításához is. A Honvédelmi Minisztérium működésében problémát jelenthet a politikai koordináció gy engesége, a koncepciók hiánya, a hatásköri tisztázatlanságok, a szakapparátus nem megfelelő teljesítménye, egyes személyi feszültségek és rivalizálások. Ha ezeket a tényezőket nem tárják fel, és a lehetőségek szerint nem küszöbölik ki, akkor a működési neh ézségek az integráció után is fennmaradnak, illetve újrateremtődnek, és ez a nagy erőfeszítések árán végrehajtott integráció érdemét kérdőjelezhetné meg. Tisztelt Országgyűlés! A NATO szempontjából elsődlegesen annak van jelentősége, hogy mennyiben érvénye sül Magyarországon a civil kontroll, azaz hogy a civil vezetés képese akaratát érvényesíteni a honvédségnél jogilag és a gyakorlatban. Az integrált védelmi minisztérium a NATOtagországokban általánosnak tekinthető modell, és ehhez célszerű igazodni. Az a lkotmány nem szabályozza sem a fegyveres erők béke idejű irányításának szervezeti kereteit, sem azok belső vezetési struktúráját, ezért nem vezethető le az alkotmányból. Az alkotmánymódosításra egy kisebb jelentőségű formai okból és egy, a tartalmát tekint ve lényeges szempontból van szükség. A formai ok, hogy megszűnik a honvédség parancsnoka státus, ami azért formai, mert eddig összeolvadt a vezérkar főnökével. A lényeges tartalmi változás pedig az, hogy a vezérkari főnök nem fog szavazati joggal bírni a H onvédelmi Tanácsban, hogy ne adódhasson olyan helyzet, amikor valamely feladatot úgy kell végrehajtani, hogy azt megelőzően ellene szavazott. A tervezett integráció minden tekintetben illeszkedik a jelenlegi alkotmányos rendszerünkhöz. A tág jogi határok e llenére a gyakorlati mozgástér nem korlátlan, a konkrét megoldás kiválasztásánál nyilvánvalóan figyelembe kell venni bizonyos célszerűségi szempontokat, a fegyveres erők szervezeti és működési sajátosságait, a nemzetközi tapasztalatokat, valamint a Magyar Honvédség méretét és egyéb sajátosságait. A honvéd vezérkar jelenleg kettős funkciót lát el. Egyrészt a honvédség központi vezető szerve, élén olyan parancsnokkal, aki szolgálati elöljáróként az egész személyi állományt vezeti. Másrészt a parancsnoklási fu nkciók mellett elvi, elemző, tervező, döntéselőkészítő és a civil vezetés részére katonai tanácsadói szerepet is ellát. Ez utóbbi funkció zökkenőmentes és hatékony megvalósítása érdekében lehet szükség a honvéd vezérkarnak a Honvédelmi Minisztériumba való beemelésére, azaz az integrációra. Az integráció ellenére azonban a parancsnoki funkció nem szűnhet meg, azt a vezérkari főnök fogja gyakorolni. A honvéd vezérkarral kibővített Honvédelmi Minisztérium elvi, stratégiai jellegű utasításait ugyanis ezen a sz inten lehet és kell a csapatoknak kiadott parancsokra és intézkedésekre lebontani és továbbítani. (17.30) Ezt a funkciót a civil vezetés nem veheti át. A megosztott vezetésnek nevezett változat egyaránt számol azzal, hogy a vezérkari főnök továbbra is a ho nvédség szolgálati elöljárója, a honvéd vezérkar pedig a honvédség központi vezető szerve marad, azzal az eltéréssel, hogy ez a beterjesztett változat bizonyos tételesen megjelölt területeken a vezérkari főnök jelenlegi feladatkörét szűkíti, a honvédelmi m iniszterét pedig bővíti. Elválaszthatók egymástól az úgynevezett katonai és nem katonai ügyek. A Honvédelmi Minisztérium civil blokkja tevékenységének feltétlenül át kell fognia a honvédelmi tevékenység és a politika egészét. A honvédelmi miniszter és a ve zérkari főnök oszthatatlan és közös felelősséggel tartozik a védelmi ügyek viteléért azzal, hogy a politikai felelősségre tekintettel a civil miniszter joga a vezérkart is magában foglaló minisztériumon belül a feladatok konkrét elosztása. A katonai kompet enciák kijelölése időben változhat, és a gyakorlat szükségleteinek megfelelően alakítható. A honvédelmi miniszter által kiadott belső szervezeti és működési szabályzat tartalmazhat részletesebb feladatmegosztási szabályokat. Itt jegyzem meg, hogy a hatpárt i tárgyalásokon elhangzottak szerint a Honvédelmi Minisztérium előterjesztésében a Magyar Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjéről szóló kormányrendelettervezet, valamint a Honvédelmi Minisztérium új szervezeti és működési szabályzata elkészült. Ezeket a
