Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 12 (185. szám) - A Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar integrációjával érintett törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános v... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MÁTRAI MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
49 dokumentumokat az MSZP megkapta. Remélem, hogy velük együtt módunk lesz szakmai észrevételeket fűzni hozzájuk, amelyeket a Honvédelmi Minisztérium figyelembe fog venni. Ezeknek a dokumentumoknak kell aprópénzre váltani a most vitára bo csátott törvényjavaslatokat, melyek szerint a vezérkari főnök a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozik, illetve az általa vezetett honvéd vezérkar a minisztérium szervezetén belül működik, és nem ékelődik közéjük a közigazgatási államtitk ár. A közigazgatási államtitkár külön blokk vezetőjeként, továbbra is a helyettes államtitkárokon keresztül, megfelelő módon vezetné a zömmel civilekből álló minisztériumi részt, a vezérkari főnök pedig - mint a honvédelmi miniszter legfőbb katonai tanácsa dója - a zömmel katonákból álló vezérkart. A "zömmel" szót azért tettem hozzá, mert itt nyilván egyfajta természetes keveredés lesz, illetve szerintünk kívánatos lenne a jövőben. Itt jegyzem meg, és ezt talán az elején kellett volna elmondanom, hogy e mode ll sikeres működésének, a civil kontrollnak az egyik legfontosabb feltétele az, hogy legyen megfelelő számú, megfelelően képzett civil, akik mind szemléletükben, mind szaktudásukban, gyakorlottságukban vitaképes, adott esetben döntésképes, megfelelően felk észült partnerei lehetnének a megfelelő felkészültségű katonáknak is. Azt hiszem, hogy ebből a szempontból nem lehetünk elégedettek, hiába telt el tíz év, sok tennivaló van, hiszen ez a modell feltételezi ezeknek a civileknek a jelenlétét. A kényes kérdés tulajdonképpen nemcsak politikai, hanem viszonyrendszer szempontjából és igazgatási szempontból is az, hogy a vezérkari főnöknek és a közigazgatási államtitkárnak milyen az apparátushoz való viszonya. Határozottan az az álláspontunk, hogy egyfajta melléren delt viszonyt, illetve adott esetben, úgy mondhatnám, definiálatlan viszonyt kell meghatározni. Nyilván a hatáskörök és az információáramlás különböző szervezeti és jogi szabályozásával lehet egyensúlyokat teremteni. A civil kontroll szempontjából nagyon f ontos dolog, mint már említettem, a feketedobozeffektus. Hol szűnik meg ennek a lényegi problémája? Ott, amikor a vezérkar szakmai elöljáró szerv marad, de a vezetés nem kifejezetten katonai, szakmai területein a minisztérium civil blokkja visz önálló sze repet. Ez azt is jelenti, hogy az imént említett két dokumentumtervezetben pontosan meg kell határozni, hogy melyek azok a nem kifejezetten katonai szakmai területek, amelyek vezetési aktusait a Honvédelmi Minisztérium civil blokkja érvényesítheti a honvéd ség felé. A most folyamatban lévő jogalkotási, szervezési, előkészítési felkészülés után az év első felében az integrációt kell megvalósítani. Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy a rendszer működését megítéljük, három szempontot szoktunk figyelembe venni, i lletve a garanciák szempontjából három szinten érdemes a nagy rendszerek működését valamilyen módon vizsgálni. Az egyik szint a jogi, beleértve a belső szabályozási kérdéseket is, mint legfontosabb garanciális elemet. A másik szintet a szervezeti felépítés és az ezt valamilyen módon megjelenítő, illetve alátámasztó szervezeti formák jelentik. A harmadik pedig a személyi szint. Ez utóbbi a személyi garanciákat és az egyes személyek belátását, szándékait vagy kritikai érzékét becsületességét fogja át. Jól lát ható a kormány szándéka, hogy mindenekelőtt a jogi munkára helyezi a hangsúlyt, ez az első és a legfontosabb. A második rész lesz majd a szervezet, a harmadikat pedig a személyi garanciák szintjén próbáljuk megteremteni. Álláspontom szerint egy ilyen nagy átalakítás során meg lehet találni azokat a jogi, szervezeti és személyi döntési feltételeket, amelyek mentén sikeresen végig lehet vinni az integrációt. A kormányzat a tekintetben is elég elszánt, hogy nem fog figyelembe venni olyan törekvéseket, amelyek eltérítenék vagy akár csak lassítanák szándékának megvalósítását. Az integrációval összefüggésben még egy kérdést tartok szükségesnek hangsúlyozni. Az elmúlt években sokan vetették fel, politikusok és szakemberek egyaránt, hogy a Magyar Honvédsé g szervezete fejnehéz. Az évek során az egyre csökkenő létszámú hadsereg vezető szervei rendkívül ötletgazdagon folyamatos átalakításon mentek keresztül, létszámuk azonban érdemben nem változott. Amikor látszólag csökken a Honvédelmi Minisztérium vagy a ve zérkar létszáma, azt
