Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 12 (185. szám) - A Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar integrációjával érintett törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános v... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MÁTRAI MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
47 szervezeti és jogi feltételrendszer jöjjön létre. Az csak másodlagos kérdés és talán nem véletl en, hogy a fejlett polgári demokráciákban, azon belül a NATOországok köreiben is hasonló szervezetek alakultak ki. Semmiképpen sem lehet célunk, hogy lemásoljuk egyik vagy másik vagy valami ötvözött belső szervezetet. Tapasztalatokat természetesen kell sz ereznünk, de elsősorban a saját érdekünk az, hogy ezt az integrációt végrehajtsuk. Időrendi szempontból vizsgálva a kérdést: nagyon hibásnak tartom azt, amit Németh Miklós kormánya lelépése előtt végrehajtott a rendőrséggel és a hadsereggel. Sok és más nag yon pozitív kormányzati intézkedés mellett ez kellemetlennek és negatívnak minősül. Gyakorlatilag sok szempontból lehetetlenné tette az alakuló polgári demokráciában a civil kontroll intézményrendszerét, illetve nagyon gyors vagy ennél sokkal gyorsabb gyak orlati megvalósítását. Ezzel rátérek arra a kérdésre is, amit a megelőző vitákban többen érintettek, hogy a civil kontroll szempontjából fontose ez az integráció vagy sem. Ez egy nagyon fontos lényegi kérdés. Az elmúlt nyolc évben ezzel a struktúrával egy fajta feketedobozeffektusnak lehettünk a szemtanúi. Azt értem a feketedobozeffektus alatt, hogy a hadsereg, a Magyar Honvédség mint egy fekete doboz jelent meg a civil szféra előtt. Ismert történeti okok miatt a katonatársadalom sajátos módon meglehetőse n elkülönült a civil társadalomtól, és ennek még mindig vannak bizonyos következményei, több mint tíz évvel a rendszerváltó folyamat után. Ezt azt jelentette, hogy a civil szférának nem volt megfelelő információja a honvédelemről. Ez az új modell az integr áció keretében lehetőséget fog arra teremteni, hogy ez a feketedobozeffektus lényegében megszűnjön, vagy legalábbis sokkal kevesebb problémát vessen fel a civil kontroll szempontjából. Azt hiszem, hogy ez rendkívül döntő, mert a civil kontroll természetes en nemcsak azt jelenti, hogy civil ellenőrzés, hanem azt is, hogy civil irányítás, amelyhez információk kellenek, és mindig akkor a legérdekesebbek vagy a legkényesebbek, amikor valami vitás kérdés kialakul. A vitás kérdések, amelyek eddig a katonatársadal mon belül kialakultak, döntő többségükben benne is maradtak. Az új modellben a felelősséget a katonák helyett a mindenkori honvédelmi miniszter és a mindenkori kormány viseli. Mind a két kormányzati ciklus alatt láthattuk, hogy más viseli a katonák helyett a politikai felelősséget, ami a hibás döntésekből származott, adott esetben a katonák hibás döntéseiből, és nem került ki a civil szféra megfelelő szintjeire. Nem lehetett ezekről eszmecserét folytatni, és nem lehetett jól előkészíteni, megalapozott vita után olyanok részére döntési helyzetet teremteni, akiket megválasztottak erre, és akiknek egészen más a felelősségük. Arról nem is beszélve, hogy ha mégis valami vitás kérdés vagy probléma napvilágot látott, akkor azt nagyon könnyen értelmezhették úgy, hog y a katonák úgymond politizálnak. A jövőben mindenképpen úgy kell a viszonyokat alakítani, hogy katonákat ne kelljen politikai állásfoglalásra szorítani vagy még a látszatát is elkerülhessék annak, hogy a politika mentén mozognak. Az integrációt elsődleges en a feladatok hatékonyabb ellátása, a honvédelem központi igazgatásának eredményesebb működtetése indokolhatja. Az integrációra vonatkozó politikai döntés megszületett. Feltártuk a jelenlegi rendszerben rejlő nehézségeket, és ezt követően arra a következt etésre jutottunk, hogy ezek feloldását az integráció valóban elősegítené. Az elérendő célok között szerepelt a civil irányítás jobb érvényesítése, a katonai szakértelem eredményesebb bevonása a döntéshozatali folyamatokba, általában a jobb együttműködés és összhang biztosítása a civil és a katonai elemek között, a döntéshozatal gyorsítása és egyszerűsítése, a döntések minőségének javítása, a végrehajtás eredményesebb biztosítása érdekében. A Honvédelmi Minisztériumnak jelenleg nincs saját katonai stábja. A katonai szakértelmet és információkat egy általa irányított, de mégis kívülálló és jogilag is önálló szervezettől, a honvéd vezérkartól szerezheti meg. A honvédelmi politika kialakítása és működtetése csak a civil és a katonai elemek közös feladataként és felelősségeként fogadható el, ez a helyzet azonban nemkívánatos. A nagyobb hatékonyság és a jobb együttműködés egy szervezeten belül biztosítható. A szóban forgó átszervezés azzal, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar széttagoltságából eredő problémákat megszünteti, a civil minisztérium tényleges működését teheti