Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 15 (188. szám) - A cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. ŐRY CSABA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SÁLING JÓZSEF (MSZP):
448 órán keresztül tartó munkavégzés is elképzelhető, ha rendkívüli munkavégzésre történő vezényléssel párosul. Erről besz élek és nem arról, hogy mi van két hónapon túl. Az államtitkár úrnak ez legfeljebb csak azért fontos, hogy valamit mondhasson azokról a szakszervezetekről, amelyek kivetették a soraikból. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Őry Csaba képviselő úr kö vetkezik. DR. ŐRY CSABA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy látom, helyben vagyunk, ha elfogynak az érvek, akkor a személyeskedés következik. Én tartózkodnék ettől az érvelési stílustól, és azt javaslom, maradjunk inkább a tényeknél. Úgy látom, a képv iselő úrnak pechje van. Való igaz, hogy én a két hónapon túli munkaidőösszevonásról beszéltem, de a két hónapon belüli munkaidőösszevonás szabálya ugyancsak 1967 óta része a magyar munkajognak, ezért azt gondolom, olyan nagy tévedésről nem volt szó ebben az esetben sem. Azt mondani, hogy nincsenek korlátok ennek a módosításnak a kapcsán, meglehetősen furcsa érvelés, hisz éppen ez a módosítás rögzíti, hogy hetente két pihenőnapra van joga a munkavállalónak, hogy ebből az egyiknek vasárnapra kell esnie. Ez a módosítás rögzíti azt, hogy maximum 12 órát lehet egyhuzamban dolgozni naponta, míg ma akár 1416 órát is minden további nélkül dolgozhatnak. Pont ez a módosítás szűkíti, szorítja korlátok közé a munkaidőfelhasználást ebben a tekintetben. Még egyvalami: szó esett az atipikus munkákról. Nagyon egyetértek azokkal, akik elmondták - Kiss képviselő úrral is , hogy az atipikus munkák elterjedése fontos lenne. Éppen tegnap állapodtunk meg a nemzeti ILOtanácsban arról, hogy ez ügyben a Nemzetközi Munkaügyi Sze rvezet segítségét is kérjük, hogy miként lehetne előbbre jutni. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a munkaerőkölcsönzés maga is atipikus foglalkoztatási forma, és igaza van Bársony Andrásnak, valóban létezik, terjed, ellenőrizhetetlen, átláthatatla n és méltányolhatatlan módon. Éppen az az érdeme a mostani módosításnak, hogy világosan definiál, szabályok közé, ha úgy tetszik, korlátok közé szorítja, tehát mindenképpen a jó irányban tett lépés, szemben a gátak lebontásával, amelyet vélni látnak benne a képviselő urak. Köszönöm szépen a szót. ELNÖK (dr. Áder János) : Sáling József képviselő urat illeti a szó. DR. SÁLING JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy látom, általánosan követni kellene azt a gyakorlatot, hogy a szakértő helyettes államtitká r urakat is illesse meg a szó a parlamenti vitában, mint holnap a Nemzeti Bank elnökét. Ebben az esetben nem kellene mindig időt szakítani, mert ha nincs itt az államtitkár úr, akkor tévedésbe esik képviselőtársam, ugyanis megint felsorolt olyan szavakat, amelyek valóban benne vannak a munka törvénykönyvében - mint például az ötnapos munkahét, a hétvége meg a munkaszünet , csak az nem igaz, amit ezután mondott, sőt sokkal rosszabb a helyzet. Ugyanis most főszabályként belekerült - ha olvasta az előterjeszt ést az államtitkár úr, tudja , hogy nem kell mindig kiadni a két napot, mert ki lehet adni helyette egy napot, sőt nem is kell vasárnapra esnie, mert le van írva főszabályként, előfordulhat - és ez bizonyos szakmákban mindig így van , hogy egy egész napn ak ugyan kell lennie, de annak nem kell vasárnapra esnie. Bizonyos hónapok átlagában persze valamennyi ebből eshet majd vasárnapra. Tehát éppen hogy fordítva van: eltűnik - eltűnhet - az öt nap bizonyos szakmákban, hónapokig eltűnik, eltűnik a vasárnap. Eg yáltalán nem úgy áll a helyzet, ahogy azt ön állította, hogy most
