Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 15 (188. szám) - A cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. ŐRY CSABA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SÁNDOR LÁSZLÓ (MSZP):
442 már a kezdet kezdetén, hogy mennyire gyenge minőségű a beterjesztett javaslat, ha ezt a támogatást nem kapta meg. De rendhagyó más miatt is; azt hiszem, itt az első pengeváltások is pontosan mut atják, hogy az előterjesztő és a kormánypárti képviselők eddig megismert álláspontjai enyhén szólva nem állják meg a helyüket. Az igazságtartalmuk nagyonnagyon kérdőjeles, és egy dologra jó: hogy félrevezessék az ország közvéleményét. Én azt hiszem, hogy nagyon ritka az az eset, amikor egyet kell értenem Őry Csabával, de abba kellene hagyni a csúsztatást. Bizony, abba! Az igazat kellene mondani és nem a féligazságokat, hanem a teljes igazságot. Éppen ezért megpróbálok néhány konkrétum mellett maradni, és e zekre a konkrétumokra ráirányítani a figyelmet, a törvényjavaslatban megnyitott pontokhoz kapcsolódni és nem álvitákat kreálni arról, hogy milyen intézményrendszer működött három vagy négy évvel ezelőtt. Nem erről szól ez a törvényjavaslat. A törvényjavasl at első kérdése az, hogy az OrbánTorgyán polgári kormány a munka törvénykönyve átfogó reformját ígérte. Ehelyett látunk kapkodó, az aktuálpolitikához igazodó, ötletszerű javaslatokat. Még formailag is nagyon érdekes a dolog, mert időnként önálló javaslat ként, időnként a költségvetési törvény részeként, időnként a vegyes rendelkezésekben látjuk, és az a csoda is előfordult, hogy a parlament még meg sem szavazott egy munka törvénykönyvével összefüggő dolgot, már a következő ott volt, és már a harmadik válto zat is a parlament előtt van. Azt gondolom, hogy a stabilitás, a kiszámíthatóság, a tervezhetőség igénye totálisan felborult, ma már nemcsak a munkáltatók és a munkavállalók, de a bírói gyakorlat sem tudja követni a törvénykezést. Ad2: a törvényalkotás szü kségessége és időbelisége. Azt kell mondanom, hogy szeptemberig bezárólag, amíg egy brüsszeli egyeztetés nem történt, a szociális partnereket is becsapták az előterjesztők, mert időbeli korlátokra hivatkoztak. És amit Őry Csaba úgy aposztrofál, hogy két OM Tülés is volt... - igen, négy napon belül, időkorlátra hivatkozva. Majd érdekes módon utána volt három hónap pauza, majd egy sürgősséggel benyújtott törvényjavaslat, majd 2001re áthúzott általános vita. Ez a színtiszta igazság, tisztelt képviselőtársaim, és itt bizony azt kell mondanom, hogy az előterjesztők az első pillanattól kezdve mindenkit becsaptak az időtényezőt illetően. Ha Brüsszellel nincs egyeztetés, akkor a mai napig nem tudjuk, hogy pontosan ki mikor, miben vállalt kötelezettséget, és ezeket a kötelezettségeket hogyan kell teljesítenie. Azt gondolom, érdemes megnézni, hogy a kötelezettségvállalás kényszere gyakorlatilag hat irányelv 2000. évi törvényalkotására fogalmazódott meg az Európai Unió részéről. A magyar részről egy kicsit többletválla lkozásról van szó, és három irányelv esetében az Európai Unió megelégedne a belépés pillanatára történő törvényalkotással is. Tehát két alaphelyzet van. Az egyik alaphelyzet - és itt nem szabadna kétarcúskodni, tisztelt államtitkár úr, tudniillik ma az a h elyzet , hogy a kilencből nyolc irányelvben konszenzus körüli állapot van, és a Szocialista Párt részéről is van egy elígérkezés, hogy ha a kilencediktől elválasztjuk a nyolc irányelvet, a parlamentben is többségi döntés születhet, mégpedig túlnyomó többs égi döntés. Csak önök ezt nem akarják. Nem kell ezt a dolgot Szájer úr és Nagy Sándor úr találkozójára bevinni. Ha ebben van szándék a kormány részéről, ezt egyoldalúan meg lehet tenni és lehet prezentálni belpolitikailag, nemzetközileg egy konszenzusos tö rvényt. Azt pedig hagyni kell, hogy a kilencedik pontban a felek tisztességesen megállapodjanak, mert jelzem, NyugatEurópában a kilencedik irányelvről több évig viták zajlottak minden egyes ország keretében. (14.40) Ad3: a törvényjavaslatot végigkíséri eg y érvelés, ami hihetetlenül veszélyes: mindez az európai uniós csatlakozás fényében és az európai uniós csatlakozás örve alatt zajlik. Nos, szeretném, ha mindenki tudná, hogy az európai uniós jogharmonizációs irányelveknél az Unió részéről van egy jóléti e lv. A jóléti elv pedig úgy szól, hogy ha a nemzeti jogalkotásban olyan szabályok érvényesek, amelyek a munkavállalóra nézve jobbak, mint az európai uniós jogharmonizációs irányelv, csak emiatt nem kell szigorítani a rendszert. Önök bebújnak az Európai Unió álarca mögé, és még ráadásul azt a politikai veszélyt is megteremtik, hogy az emberek úgy éljék meg az európai uniós
