Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 15 (188. szám) - A cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. ŐRY CSABA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - KISS PÉTER (MSZP):
438 DR. ŐRY CSABA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kiss Péter képviselőtársam hozzászólása indított arra, hogy két percre szót kérjek. Folyton és újra és újra halljuk azt a minősítést vagy azt a vádat, hogy ez a javaslat nem Európa felé megy. Szeretném fölhívni arra a figyelmet és ismét elmondani, hogy az Európai Unió éves országjelentésében a munka világával kapcsolatban számos javaslat megfogalmazódott, bár nem kritika, ahogy ezt egye s sajtóorgánumok és egyes szakszervezeti képviselők időnként interpretálni szokták. Viszont volt két olyan kérdés, két olyan téma, amelyben egyértelmű elismerés és dicséret illette a magyar gyakorlatot és a magyar kormányt. (14.20) Az egyik: a munkaügyi fe lügyelet területén végzett erőfeszítéseket ismerte el az Unió, a másik pedig egy törvénymódosítási javaslat, amely éppen a parlament előtt fekszik, és milyen érdekes, ez a törvénymódosítási javaslat épp a most tárgyalt munka törvénykönyvének jelen paragraf usaira vonatkozott. Tehát amikor Európáról beszélünk, akkor gondolhatunk arra a képre, amely bennünk él elfogultan vagy elfogulatlanul az Európai Unióról, de én azt javasolom, hogy talán fogadjuk el hitelesnek magának az Európai Uniónak a hivatalos dokumen tumát, hivatalos megnyilvánulását, mint olyan álláspontot, amely tükrözi az európai uniós álláspontot és gyakorlatot. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) : További kétperces hozzászólások következnek, elsőként Kiss Péternek adom meg ismételten a szót. KISS PÉTER (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az európai uniós irányokkal kapcsolatos vitát le is zárhatjuk azzal a néhány ténnyel, amit szeretnék még hozzátenni az el hangzottakhoz. Az első, hogy ezt az országjelentést egy uniós bizottsági jelentés alapozta meg, amiről a képviselő úr is szólt. Ez a bizottsági jelentés felszólítja a magyar kormányt arra, hogy állítsa helyre a munka világában a szükséges párbeszédet, mert ez a párbeszéd lehet csak alapja annak, hogy megfelelő jogi szabályozás és törvény születhessen, hogy Magyarországnak ne legyenek akadályai az Unióba kerüléshez, ezért aztán ez a jelentés nemcsak jelzést tett, hanem felszólította a kormányt a párbeszéd he lyreállítására. Ez a törvénytervezet most úgy került a parlament elé, hogy sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem támogatják mai formájában. A párbeszéd későn és hiányosan kezdődött meg, szakmai hiányokkal, és nem vezetett eredményre, nem is vezethetett eredményre, mert párbeszéd olyan intézmények hiányában, amelyek erre tartalmi lehetőséget, keretet biztosítanának mint érdekegyeztető tanács, nagyon nehezen valósítható meg. Ez az Európai Unió alapkövetelménye, és az, amit az amszterdami nyilatkozatban is megfogalmaztak, hogy Európát szociális Európának, a párbeszéd, az együttműködő felek Európájának képzelik el. Azt hiszem, ennek a szellemnek kell megfelelnünk. Amit a munkaügyi felügyelet területéről említett képviselőtársam, azt joggal könyvelhetnénk el m i, szocialisták dicséretnek az előző kormányzati ciklusban e területen kifejtett erőfeszítéseinkért, ugyanakkor készséggel elismerem, hogy ezt folytatta ez a kormányzat, és ilyetén módon ezt nem kritizáljuk. Ami pedig a törvénymódosítási javaslat uniós irá nyelvek átvételére vonatkozó részét illeti, azokat, amelyek természetszerűleg gyorsítják a csatlakozásunkat, ma sem bíráljuk. Azoknak a felesleges voltát említjük meg, amelyek a munkavállalók kiszolgáltatottságát növelik, s ezek szoros összefüggésben vanna k a pihenőidőmunkaidő szabályozásával, amit a vitában részleteiben ki fogunk fejteni.
