Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 13 (216. szám) - Az ülésnap megnyitása - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZABÓ SÁNDORNÉ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4275 ugyanis, hogy az eltelt három és fél év tapasztalatait feldolgozó módosítást felelősen végig lehessen gondolni, a felhalmozott ismeretek birtokába kell kerüln ie minden képviselőnek. Szerintünk sérül a jogalkotás azon elve is, miszerint az előterjesztéssel egyidejűleg meg kellene kapni a végrehajtási rendeleteknek és a csatlakozó jogszabályoknak is legalább a tervezetét azért, hogy ezáltal a törvény szellemiségé t és a változtatás szándékát jobban megérthessük. A törvényjavaslat 107 paragrafusban alakítja, formálja, árnyalja az eredeti törvényt. A változtatások több csoportba sorolhatók. A legnagyobb részt azok teszik ki, amelyek néhány apró ponton módosítják, tal án feleslegesen is az eredeti szöveget. A módosítások másik csoportja az, amellyel mi, szocialisták is egyet tudunk érteni. Az egyik ilyen pozitív, előremutató javaslat, amely pontosítja és elkülöníti a különleges gondozást és a speciális ellátást igénylők körét, ezáltal gyermekotthoni ellátásukat árnyaltabbá teszi, miután elválasztja a tartósan beteg, illetve fogyatékos, valamint a koruk miatt különleges ellátást igénylő gyermekek gondozását a továbbiakban speciális ellátást igénylőktől, tehát a súlyos psz ichés tüneteket mutató gyerekektől, illetve a beilleszkedési zavarokkal küzdő, valamint súlyos antiszociális magatartást tanúsító gyermekek intézményeitől. További, számunkra is elfogadható módosítások azok, amelyek a '93. évi III. törvényhez, a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló törvényhez hasonlóan a kötelező feladatok településnagyság szerinti ellátását tartalmazzák, így például a bölcsődehálózat több mint ötven bölcsődével történő kibővítését. A bölcsődék - hasonlóan az óvodákhoz, illetve a családi napközikhez - lehetőséget adnak a szülőknek a gyermeknevelés feladatának teljesítésére a munkavállalás mellett. Mi, szocialisták maximálisan támogatjuk a szülőket e két feladat összehangolásában. Támogatni tudjuk az önkéntesen igénybe vet t beutalásos elhelyezés esetében az együttműködési megállapodások megkötését is. A működés engedélyhez kötése is fontos és támogatható. Pozitív elemként említhetjük a nevelési felügyeletet is, amely egy új hatósági intézkedés törvénybeli szabályozása, a sz ükséges esetekben felgyorsítja, felgyorsíthatja az eljárást. A módosító javaslatok másik nagy csoportja, amely finomításra, értelmezésre szorul. Az új jogintézmény, a gyermekjogi képviselő intézményének létrehozása tulajdonképpen az egészségügyi törvény be tegjogi képviselőjének mintájára történt. Ha optimistán közeledünk ehhez az új jogintézményhez, akkor megállapítható, hogy ez az új eszköz növelheti a gyermek védelmének erejét és hatékonyságát. Amennyiben pesszimistán közeledünk a kérdéshez, az állapíthat ó meg, hogy a megyei, fővárosi gyámhivatalokhoz telepített gyermekjogi képviselő a poraiba hullott főnixmadár sorsára juthat, elsősorban azért, mert ezen a szinten igazán erős gyermekjogi képviselői státus nem alakítható ki. Ha már a miniszter nem tesz jav aslatot önálló gyermekjogi országgyűlési biztosi státus létrehozására, legalább a miniszter mellett működő gyermekjogi biztost erőltethetné, az oktatási tárca mintájára. A törvény ugyan kötelezheti az önkormányzatok különböző szervezeteit a vele való kapcs olattartásra, illetve az indítványára történő válaszadásra, de ez valószínűleg nem teszi hosszú távon életképessé a gyermekjogi képviselőt. Meggondolást érdemelne a gyermekvédelmi intézménynél való elhelyezése, mert a gyermekek sajátos problémáihoz közeleb b kerülhet, és számukra, a gyermek számára is elérhetőbbé válna. Úgy gondolom, ez vitatéma lehet a továbbiakban. Ráadásul a törvényjavaslat nem rendel megfelelő pénzügyi és tárgyi feltételeket működésükhöz. Nem igazán értelmezhető az a kitétel, hogy a gyer mekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségek biztosításán mit kell érteni. Irodát kell biztosítani számára vagy csak esetenként helyet az ügyfélfogadásra? A gyermekjóléti szolgálat és a gyermekjóléti központ működéséről rendelkező rész túlzott fe ladatbővítést tartalmaz. A gyermekjóléti szolgálatok jelenlegi helyzetükben az eddigi feladataikat