Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 15 (188. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÓTH ANDRÁS
421 Az előttünk fekvő javaslat a korábbi szabályozás módosításával részletesen szabályozza az Országgyűlés elnökének, illetve a bizottsági elnököknek a minősített adatokat tartalmazó önálló indítvány , napirend előtti felszólalás, illetőleg bizottsági előterjesztés tárgyalásával kapcsolatos, valamint a bizottság előtti meghallgatás és a vallomástétel során közölt államtitok, szolgálati titok vagy más titok védelméhez szükséges tennivalóit. A Házszabály módosítása során külön alfejezetbe kerülnek a nyilvános, illetve a zárt ülésre vonatkozó szabályok, valamint a zárt ülés jegyzőkönyvére alkalmazandó eltérő rendelkezések. A házszabálymódosítás lehetőséget ad arra is, hogy az Országgyűlés működésére, nyil vánosságára vonatkozó szabályokat modern technikai szabályok alkalmazásával bővítsük. A Házszabály módosítása keretében a javaslat rendezni kívánja az Országgyűlés működése során az egyes bizottságok tudomására jutott magántitok kezelését is, amelynek véde lmére a személyes adatok védelméről szóló törvény kötelezi a titok birtokosát. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy az ügyrendi bizottság az előterjesztett házszabálymódosítás tárgyában teljes egyetértésre jutott, így az előttünk fekvő önálló indítvány m ind a hat parlamenti pártfrakció közös akaratát tükrözi. A szabályozás kialakítása során a törvény előírásainak megfelelően figyelembe vettük a személyi adatvédelmi biztos véleményét. Az előterjesztés kimunkálásában kiemelkedő szerepet vállaltak e speciáli s jogterület szakértői, az Országgyűlés főtitkárságának és a Belügyminisztériumnak a munkatársai. Ezt az alkalmat ragadom meg, hogy mindenkinek, aki az ügyrendi bizottság munkájában segítségünkre volt, segítségüket megköszönjem. Kérem a tisztelt Országgyűl ést, hogy az ügyrendi bizottság házszabálymódosító javaslatát vitassa meg, és fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (13.00) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány jelezte, hogy nem kíván szólni. Most, tisztelt Országgyűlés , a képviselői felszólalások következnek, az ajánlás szerint 1010 perces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót; Tóth András képviselő úr következik, MSZP. TÓTH ANDRÁS ( MSZP , országos lista): Képviselőtársam, kösz önöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Salamon László elnök úr előterjesztésével összhangban én magam is úgy látom, hogy egy olyan szabályozási feladat elvégzése áll az Országgyűlés előtt, amely szabályozási feladat három törvény követelményeit kívánja érvényesíteni a Házszabály rendelkezései között. Az egyik a 1995. évi LXV. törvény, amely az államtitokról és a szolgálati titokról szól. A másik - és ezért szeretném ezt is hangsúlyozni, mert tárgya a szabályozási feladatnak - az 1992. évi LXIII. törvény, amely a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szól. Végül e körbe tartozónak tekintem, még ha csak érintőlegesen is, de idetartozó kérdés, a képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény követelményeinek érvényes ítése. Régi adóssága az Országgyűlésnek, hiszen egy '95ös törvényt kell az Országgyűlés Házszabályában érvényesíteni, mindazonáltal én is örülök annak, hogy eljutott ez a javaslat addig, hogy ma az Országgyűlés mint konkrét házszabálymódosítási javaslatt al tud foglalkozni. A magam részéről az előterjesztéshez néhány olyan megjegyzést szeretnék tenni a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében, amely a javaslat további sorsa szempontjából megítélésünk szerint figyelmet érdemel, illetve ezek átveze tése, figyelembevétele a beterjesztett javaslat véglegesítésekor, azt gondolom, kikerülhetetlen. Három olyan feltétel van álláspontunk szerint a Házszabály módosítása során, amelyet e kérdéskör áttekintésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egyik az, hogy az Országgyűlés és szervei működésének természetes állapota a nyilvánosság. Ez egy jellegét tekintve nyilvános
