Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 15 (188. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÓTH ANDRÁS
422 intézmény, hiszen az ország választópolgárainak joguk van arra, hogy választott a képviselőik tevékenységével, mondanivalójával, működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben torzulásmentes, lehető legteljesebb módon rendelkezésre álló információkkal rendelkezhessenek. A másik, hogy az Országgyűlés előbb idézett jogállási törvénye biztosítja a képviselőknek azt a jogát, hogy a munkájukhoz szüks éges információkat megszerezhessék, ezekkel rendelkezhessenek, beleértve az államtitkot és a szolgálati titkot is, természetesen ebben a tárgykörben azokkal a speciális szabályokkal kiegészítve, amelyek ezekhez hozzátartoznak. Harmadrészt, azt gondolom, az is egy természetes követelmény, hogy az Országgyűlésnek munkája során is védenie kell az állami és szolgálati titkot, meg kell őrizni, és ugyanígy biztosítani kell a munka során keletkező vagy megjelenő személyes üzleti és törvény által védett más adatok korrekt módon történő, a törvényi előírásoknak megfelelő kezelését, nyilvántartását és védelmét természetesen. E három feltételt figyelembe véve azt gondolom, hogy a szabályozási javaslat megpróbál e három szempontot érvényesítve egy korrekt eljárást leten ni, de hozzátartozik az igazsághoz, hogy ha összességében ezt megközelítő módon meg is oldja, bizonyos részletkérdésekben nem teljes körű e szempontok összhangjának érvényesítése. Erre konkrét példát szeretnék mondani. De előtte szeretném rögzíteni azt az alapelvet, amelyet mi az ügy megközelítésekor és a Házszabály módosításának vitájakor mindvégig követtünk és követni fogunk. Azt gondoljuk, hogy az Országgyűlés Házszabályának oly módon kell biztosítania a titokvédelem követelményé t, hogy ez a lehető legkisebb mértékben korlátozza az Országgyűlés nyilvánosságát. Ez vonatkozik álláspontunk szerint a zárt ülések tartására, és vonatkozik véleményünk szerint a zárt ülések következtében keletkezett jegyzőkönyvek kezelésmódjára, ahhoz val ó hozzáférésre, illetve ennek szabályaira. Ezt a zsinórmértéket javasoljuk a továbbiakban is figyelembe venni, mind az Országgyűlés egésze, mind bizottságainak tevékenysége, illetve az ezzel összefüggő szabályozási kérdések megítélése során. Itt jutok el a z egyik olyan ponthoz, ahol nekünk a benyújtott házszabálymódosítási tervezettel kapcsolatban a vitánk fennmaradt, azzal együtt, hogy e kérdésről az ügyrendi bizottság ülésén lefolytattuk a vitákat. Ez pedig az, hogy kétfajta módon szabályozza ma a Házsza bály a zárt üléssé nyilvánítást. Az Országgyűlés egészére vonatkozóan kétharmados többséget ír elő, vagyis a jelen lévő képviselők kétharmadának támogatásával lehet zárt ülést elrendelni, ugyanakkor a bizottságok esetében ez a szabály nem terjed ki, ott ne m jelenik meg a kétharmados döntés kötelezettsége, ott feles döntéssel bármikor elrendelhető a zárt ülés. Sajnos, az elmúlt két év parlamenti működése minket arra int, hogy e vonatkozásban aggályosak legyünk, és rigorózus szabályozást igényeljünk vagy köve teljünk, hiszen nem egy esetben bizonyítható volt, hogy bizottsági ülésen a kormányzati többség - kényelmi szempontok vagy nem tudom milyen politikai szándékok alapján - úgy rendelt el zárt ülést, hogy ennek jogi feltételei nem álltak rendelkezésre. Tehát nem volt szó államtitokról vagy szolgálati titokról, egyszerűen úgy gondolták, hogy számukra kényelmesebb az adott kényes kérdés megvitatása oly módon, hogy a sajtó képviselői ki vannak tiltva a bizottság üléséről. Emlékezetes példák ebben a tárgykörben a megfigyelési bizottság ülésével összefüggésben visszakereshetők. Ezért mi úgy véljük, hogy ennek az ügynek a rendezése, pláne a korábban elfogadott vagy általunk képviselt rendező elv figyelembevételével akkor korrekt, ha a bizottsági ülések zárttá nyilván ítása is kétharmados többségű döntéssel hozható meg. Ez garanciális szabály, a mindenkori ellenzéknek egyébként garanciális szabály, és biztosítja azt, hogy valóban csak akkor kerüljön sor zárt ülés elrendelésére, ha ennek törvényi feltételei adottak, és e zt nyilván egy kétharmados többségű támogatás alá tudja támasztani. A másik kérdéskör, amellyel foglalkozni kívánok az ügy kapcsán, amelyet Salamon képviselő úr is, elnök úr bevezetőjében említett, hogy a Házszabály '94es rendelkezései óta az