Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 15 (188. szám) - Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. CSÚCS LÁSZLÓ (független):
415 vagy ha úgy tetszik, az állam pénze nem kerülhet elherdálásra, vagy ha ilyen jelek mutatkoznak, akkor azt az Állami Számvevőszék feltárja, megállapítja, tulajdonképpen azt a feladatot elvégzi, ami őrá tartozik. Itt azt is el kell mondanom, hiszen pont a MIÉP volt az a párt, amelyik annak idején ezt szóvá tette, volt egy felszólalás, aminek az volt a címe, hogy "Meddig hites a könyvszakértő?", és ebben felvetettük azt, hogy ú gynevezett neves külföldi könyvszakértő cégek bizony nem kellő megbízhatósággal auditálnak mérlegeket, olyan mérlegeket is, amelyekben az állami pénz is szépen folydogál. Úgyhogy én azt hiszem, hogy a Számvevőszéknek valamiféle szemrehányást tenni, hogy ne m eléggé következetes az ellenőrzésében, vagy hogy netántán valamiféle befolyás alatt áll, amikor ellenőrzést végez, azt hiszem, ez egy olyan sejtetés, amely ellen mindenképpen tiltakozni szeretnék. Egyébként pedig azt kérem, mint ahogy úgy látom, hogy ez a módosítás élvezi a különböző frakciók támogatását, még egyszer azt szeretném hangsúlyozni, hogy örülnék annak, és azt hiszem, mindnyájunk megelégedésére szolgálhatna az, ha ebben mindnyájan, pártállástól függetlenül egyetértenénk és támogatnánk. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Csúcs László független képviselő úrnak. DR. CSÚCS LÁSZLÓ (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Üdvözlöm és előremutatónak tartom az Állami Számvev őszékről szóló törvény módosításának tervezetét. Ugyanakkor a folyamatos, állandó aktualitás okán kénytelen vagyok hivatkozni arra, amit '99 szeptemberében tettem szóvá az Állami Számvevőszék akkori jelentéséről készült előterjesztés kapcsán. Idézem: "A '8 9. évi XXXVIII. törvény immár tíz éve határozza meg az intézmény szervezetét, hatáskörét és feladatait, illetőleg szolgálja a működését. Az idő múlása, azzal együtt a magyar jog és intézményrendszer széles körű módosulása szükségessé teszi a törvény teljes körű felülvizsgálatát. A törvénynek szinte egyetlen olyan rendelkezése sincs, amely tartalmi, terminológiai vagy mindkét okra visszavezethető változások miatt eredeti szövegezésében meghagyható lenne. Megoldás az lenne, ha az elmúlt tíz esztendő tapasztal atát értékelve, valamint az uniós csatlakozásból fakadó újszerű feladatokat is mérlegelve mielőbb megtörténne az új törvény megalkotása. Hatályos alkotmányunk szerint az ÁSZ szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ezért a realitásokkal is számolva meg kell elégednünk a jelenleg hatályos törvény korrekciójával. Ebből viszont nem engedhetünk, hiszen az mégiscsak védhetetlen, hogy az ÁSZ ellenőrzi a helyi tan ácsok - tisztelt képviselőtársaim, nincs tévedés: a helyi tanácsok - állami költségvetésből juttatott támogatásának felhasználását; vagy például nem lehet az ÁSZ elnöke az, aki a megelőző négy évben tagja volt a Minisztertanácsnak. (12.30) Az viszont már t öbb volna, mint törvényhozói mulasztás, ha az európai uniós csatlakozásból fakadó újszerű követelményeknek csak azért nem felelhet meg az ÁSZ, mert a tisztelt Ház annak törvényi feltételeiről nem gondoskodott." Eddig az idézet, és mindezt - mint jeleztem - '99ben mondtam. Aktualitása, úgy vélem, egy jottányit nem változott. Azóta közel két esztendő pergett le a Gergelynaptár szerint, ám a törvény alig halasztható teljes körű korrekciójával még mindig adósak vagyunk. Örülnék, ha türelmetlenekké válnánk, mé gpedig cselekvő türelmetlenekké a mulasztásban. A most tárgyalásba vett javaslat fontos, de parányi kiigazítása a hatályos törvénynek. Ez azt tükrözi, hogy az ÁSZ az európai integrációra való előkészületekre tekintettel egyre erőteljesebben kapcsolódik be a nemzetközi szakmai szervezetek munkájába. Ennek keretében a javaslatban meghatározott szervezetek, mint például a NATO, az Európai Unió, egyéb nemzetközi szervezetek felkérésére külföldön is végezhet ellenőrzést és szakértői tevékenységet abban a körben, ami a
