Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 12 (215. szám) - Az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egé... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
4112 javaslat szerint a felállításra kerülő államháztartási hivatal látja el a családi ellátások transzferével kapcsol atos megnövekedett feladatokat. Tisztelt Országgyűlés! A jelen törvényjavaslatban olyan mennyiségű, jelentőségű, egymástól eltérő területeket felölelő törvénymódosítás került elénk, amelynek feldolgozása, elsajátítása részünkről rendkívüli erőfeszítéseket követelt. Ennek ellenére a Független Kisgazdapárt támogatja a javaslatok törvénybe emelését, így még abban az esetben is támogatjuk azon módosításokat is, amelyek életbe lépése akár átmeneti, akár 1015 évig tartó nehézségeket idéz is elő az egészségügyi e llátásban, mivel ezen javaslatok nélkül csatlakozásunk és felzárkózásunk az Európai Unióhoz hátrányt szenvedne. Magyarul: a magyar egészségügynek fizetnie kell a csatlakozásért, a biztosabb jövő érdekében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányp ártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra következik Béki Gabriella, az SZDSZképviselőcsoport vezérszónoka. Megadom a szót. BÉKI GABRIELLA , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyű lés! Tisztelt Miniszter Úr! Amikor megkaptam ezt a törvénycsomagot, őszintén szólva azt hittem, hogy végre kapunk valamit, ami támogatható, ugyanis a jogharmonizáció ez idő tájt egy varázsszó számunkra, mindenki tudja, hogy az Európai Unióba való sietés a parlamenti patkó mindkét oldalán támogatott ügy, közös ügy számunkra. Annál nagyobb volt a csalódásom, mert sajnos ez a csomag, amit én csak saláta IInek nevezek - bár igazából, ha egészen pontos akarnék lenni, akkor a sokadik saláta, de mondjuk, idén a s aláta II. , szóval ez a csomag messze nem a jogharmonizációról szól, és amennyiben arról szólna is, hát nem úgy, ahogy szükség volna rá, ahogy meg szeretnénk oldani a kérdést. (10.40) A bizottsági ülésen dr. Pulay Gyula közigazgatási államtitkár nagyon me g akart győzni bennünket ennek az ellenkezőjéről, azt mondta - idézem , hogy nagyon szigorú logikai rend szerint rendezték össze ezeket a szakaszokat, szám szerint ennek az emlegetett 9 törvénynek 42 szakaszba rendezett módosítását. Itt előttem már többen - a bizottsági kisebbségi előadó is, ellenzéki képviselőtársam, Kökény Mihály is - elmondták, hogy ennek a törvénycsomagnak bizony, legfeljebb egy része, körülbelül a fele foglalkozik jogharmonizációs kérdésekkel A másik része..., hát, a másik része olyan , aminek semmi, de semmi köze nincs az Európai Unióhoz, nem lehet érteni, hogy miért kerültek ezek a kérdések egy csomagba, és miért kerültek ide sürgősséggel. A sürgősséget egyik esetben sem indokolja igazából semmi, hiszen a 42. §ból éppen az derül ki, hogy a jogharmonizációra utaló szakaszok majd a csatlakozás időpontjában lépnek hatályba. A csatlakozás időpontja pedig még egy távoli dátum számunkra. Én a magam részéről most először, röviden azokkal a kérdésekkel szeretnék foglalkozni, amelyek valóban é rintik a jogharmonizáció témáját, majd utána azokkal, amelyeknek semmi közük hozzájuk. Az első csomag, az első kérdéskör, amit szóba kell hozni, az orvosi, gyógyszerészi hivatásgyakorlás alapfeltételeit érinti, arra az esetre előrevetítve a gondolatmenetet , amikor részesei lehetünk az Európai Uniónak, következésképp a személyek, szolgáltatások szabad áramlása meg kell hogy valósuljon. Határozottan az az álláspontunk, hogy az a szabályozás, amit az Egészségügyi Minisztérium letett az asztalra, sérti a magyar orvosok, gyógyszerészek, és ami ennél is fontosabb, a betegek érdekeit is. Miniszter úr említette, hogy itt igen, nyilvánvaló érdekütközésre kell hogy sor kerüljön, de említette azt is, hogy a tagállamoknak, az Európai Unió jelenlegi tagállamainak az egés zségügyre, a szociális ellátásra vonatkozó szabályozása eltérő. Következésképp nincs egy olyan univerzális