Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 12 (215. szám) - Az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egé... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. MIKOLA ISTVÁN egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
4099 alkalmazására kerül sor az európai gazdasági térség tagállamai, illetve az azon kívüli országok tekintetében. A diszkriminációmentes elbánás kiemelt területeként jelenik meg a szociális biztonsági ellátásokra való jogosultság, illetve azok nyújtásának kötelezettsége, amennyiben az európai g azdasági térség tagállamainak állampolgárai munkavállalóként, vállalkozóként, nyugdíjasként, azok családtagjaiként, diákként, illetve az azonnali orvosi beavatkozást igénylő egészségügyi ellátás vonatkozásában turistaként hazánkban tartózkodnak. Természete sen ugyanezen jogok megilletik a magyar állampolgárokat az egységes gazdasági térség tagállamaiban történő tartózkodás során. Az ezen jogosultságok érvényesítésének alapját jelentő közösségi jogi szabályozást a migránsok szociális biztonságára vonatkozó ko ordinációs rendeletek alkotják, amelyek a közösség egyik legbonyolultabb szabályozási rendszerét jelentik. E kérdéskört tehát közösségi rendeletek szabályozzák. A közösségi rendelet - szemben a közösségi irányelvvel - olyan közösségi jogszabály, amelyet a tagállamoknak közvetlenül kell alkalmazni, tehát a Magyar Országgyűlésnek e tekintetben nincs sem jogszabályozási kötelezettsége, sem szabályozási lehetősége, mivel a közösségi rendelet egyértelműen meghatározza, hogy az európai gazdasági térség tagállamai nak állampolgára magyarországi tartózkodása esetén milyen szociális védelmi ellátásra lesz jogosult. Az Országgyűlés feladata annyi, hogy a magyar szociális védelmi törvények módosításával megfelelő jogi keretet teremtsen a közösségi rendelet alkalmazásáho z - például definiálja a külföldi, a lakóhely fogalmát , hatalmazza fel a kormányt a szükséges technikai jellegű végrehajtási szabályok megalkotására. A személyek szabad áramlásához kapcsolódó második kiemelkedő fontosságú terület a diplomák és a szakképe sítések egyenértékűsége, illetve a szakmai tevékenység folytatásának diszkriminációmentes biztosítása. E kérdéskörön belül kiterjedt szabályozás vonatkozik az egészségügyi szakmákra, amely a szakmai tevékenység folytatása tekintetében számos érzékeny terül etet érint, így többek között az alábbiakat: az alap- és működési nyilvántartásba történő felvétel feltételei; az európai gazdasági térség országaiban eltöltött szakmai gyakorlati időnek a magyarországi gyakorlati idővel történő azonos megítélése; annak az elvnek az alkalmazása, amely szerint ha a közösségi szabályozás alapján a tagállamokban meghatározott képesítés elegendő egy tevékenység folytatásához - jelen esetben a gyógyszerészdiploma a gyógyszertár vezetéséhez , akkor Magyarországon sem követelhetü nk meg egyéb kiegészítő feltételeket, így például gyógyszerészi szakvizsga letételét, illetve meglétét; a hazai egészségügyi ellátórendszerre, a társadalombiztosításra, a gyógyszerrendelésre vonatkozó ismeretek, illetve a magyar nyelv ismerete esetében az egészségügyi tevékenység folytatásához szükséges mérték és számonkérés módjának meghatározása; bizonyos egyszerűsített eljárások alkalmazása azon esetekben, amikor a külföldi nem magyarországi munkavállalás, magánvállalkozás formájában, hanem magyarországi letelepedés nélkül, szolgáltatásnyújtás formájában akarja foglalkoztatását Magyarországon gyakorolni. Mind a migrációhoz kapcsolódó szociális biztonsági koordináció, mind pedig az egészségügyi tevékenység folytatása közösségi normáknak megfelelő szabályoz ása tekintetében komoly érdekeltségek és ellenérdekeltségek, érzékeny feszültségek léteznek. Ezek közül a leglényegesebbek az alábbiak: a közösségi szabályozások alkalmazása egyértelműen rendkívül pozitív a magyar állampolgárok, az egészségügyi dolgozók sz ámára a tekintetben, hogy állampolgári jogaik jelentősen bővülnek; jelentősen nő az állampolgárok szociális biztonsága az európai gazdasági térség tagállamaiban történő tartózkodásuk során, illetve meghatározott esetekben, hazatérésüket követően, egészségü gyi ellátási kötelezettségeik térítése tekintetében javul a kiküldöttek és a turisták helyzete. A magyar egészségügyi dolgozók is diszkriminációmentes elbánásban részesülnek majd a diplomák és szakképesítések egyenértékűsége, az egészségügyi tevékenység fo lytatása tekintetében, amennyiben az európai gazdasági térség tagállamaiban kívánnak dolgozni. Ugyanakkor tudatában kell lennünk annak is, hogy egyes esetekben a szociális és egészségügyi ellátásoknak a közösségi szabályozások szerinti nyújtása jelentős tö bbletkiadást jelent a
