Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 12 (215. szám) - Az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egé... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. MIKOLA ISTVÁN egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
4100 költségvetésnek és a társadalombiztosítási alapoknak minden érintett területen, de legnagyobb mértékben az Egészségbiztosítási Alapnál a külföldön nyújtott egészségügyi ellátások költségeinek megtérítése miatt. Fel kell ismernünk egyé bként azt is, hogy a Magyarországon nyújtott egészségügyi ellátások alacsony, a teljes költségeket nem magában foglaló társadalombiztosítási térítése olyan következményekkel is jár majd, hogy az európai gazdasági térség állampolgárai a Magyarországon nyújt ott, de valamely tagállam teherviselője által történő ellátása esetén nem tudjuk majd a teljes bekerülési költséget érvényesíteni. Az is egyértelmű, hogy míg a külföldi munkavállalás feltételeinek javulása pozitív változás a magyar egészségügyi dolgozók sz ámára, addig az európai gazdasági térség állampolgárainak nyújtandó diszkriminációmentes bánásmód aggodalmat és ellenérzést kelt a magyar egészségügyi szektor egyes szereplőiben. A jelzett követelményekkel, elvárásokkal összhangban a törvényjavaslat a szoc iális, társadalombiztosítási, egészségügyi tárgyú törvények széles körére vonatkozóan tesz módosító javaslatot. A főbb szabályozási területek a következők: az egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények olyan tartalmú módosítása, amely biztosítja a migráns munkások, az önálló vállalkozók és családtagjaik szociális biztonságáról szóló közösségi rendelet közvetlen alkalmazásának törvényi feltételeit a korábbiakban ismertetett elvek alapján; megteremti az egészségügyi dolgozók szabad mozgásának és a s zolgáltatások nyújtása szabadságának feltételrendszerét, továbbá a gyógyszerekhez kapcsolódóan az áruk szabad mozgását is elősegíti. A magyar állampolgárok számára nagyon fontos, kedvező változás, hogy ha csatlakozásunkat követően az európai gazdasági térs ég területén betegszenek meg, akkor az ott kapott indokolt egészségügyi ellátás költségeinek teljes körű megtérítésére lesznek jogosultak. A törvényjavaslat a közösségi szabályozás jellegéből fakadóan a szociális ellátást érintő egyes törvények módosítását is magában foglalja a szociálpolitika két kiemelkedő kérdéskörében: a családi támogatások és a fogyatékossági támogatás vonatkozásában. Mint azt a bevezetőben is hangsúlyoztam, a szociális és egészségügyi kérdések az Európai Unión belül nemzeti hatáskörbe tartoznak, ugyanakkor az Európai Bizottság és a tagállamok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a csatlakozni kívánó országok egészségügyi helyzetére, így a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1999. évi LXXXIII. törvénynek a fogászati ellátásra v onatkozó szabályozása tekintetében benyújtott módosító javaslat illeszkedik az integrációs folyamathoz. A törvény hatálybalépését követően a fogmegtartó kezeléseket életkortól függetlenül térítésmentesen lehet majd igénybe venni. Ez összhangban van a népeg észségügyi célkitűzéseinkkel, és egyúttal a Bokroscsomag lakosságot sújtó, utolsó életben maradt rendelkezésének megszüntetését jelenti. Szomorúan kell megállapítanom, hogy a fogmegtartó kezelések térítési díjának bevezetésével elvárt megtakarítás arányta lanul kisebb volt az ennek eredményeként bekövetkezett egészségromlás pénzügyileg is mérhető káránál. (9.40) A kormány a közelmúltban a költségvetésből 10,7 milliárd forintot csoportosított át a gyógyítómegelőző ellátások finanszírozására. Ebből az össze gből 22,5 milliárd forint azt a célt szolgálja, hogy a fogmegtartó kezelések a törvény hatálybalépését követően ismét minden biztosított részére térítésmentesek legyenek. Jogharmonizációs kötelezettségeink teljesítése érdekében végzett munkálkodásunk sem most, sem a jövőben nem lesz elválasztható a szociálpolitika területén sem a jogszabályok - a gazdasági és társadalmi belső fejlődésünk következtében szükségessé váló - folyamatos felülvizsgálatától és korszerűsítésétől. Ennek egyik példája a kötelező egés zségbiztosítás ellátásairól szóló '97. évi LXXXIII. törvényben szabályozott gyermekgondozási díj felső határával összefüggő módosítás. A hatályos rendelkezések meghatározzák a gyermekgondozási díj legmagasabb összegét, mely évente a minimálbér arányában em elkedik. Ugyanakkor azon jogosultak esetében, akiknek gyermekgondozási díját a maximális összegben állapították meg, az ellátás folyósításának időtartama alatt nem kerül sor az ellátás összegének évenkénti felülvizsgálatára. Ezért javasolja a kormány az Or szággyűlésnek,