Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 11 (214. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ERKEL TIBOR (MIÉP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
4038 Elnök Úr! Képviselőtársaim! Ehhez néhány szót adnék hozzá. Igen, a kulturális értékeink reklámmal való elcsúfítása olyan méltatlan dolog, hogy a törvényhozó hatalmánál erősebb eszkö zöket is használni kellene, ha vannak ilyen erősebb eszközök. Azt tanácsolom, hogy találjunk ki ilyeneket. Valamiféle társadalmi megkülönböztetést, valami olyan hirdetést kellene közzétenni, vagy olyanokat kellene mondani, hogy aki pedig ilyen hirdetést te sz ilyen helyre, attól többet nem veszek CocaColát vagy valami mást. Szóval, ilyen társadalmi mozgalmat kezdeményezni vagy inspirálni a törvényhozásból, az Országházból, gondolom, ez nem álom - talán jó volna megkísérelni! Ismétlem: a reklámnak megvan a h elye, nagyon jó információt kommunikál, de rossz helyen olyan negatív információt kommunikál, és olyan károkat okoz a társadalom közérzetének, aminek elejét kell venni. Azt hiszem, erre van mód; a társadalom, amelyik ad önmagára, meg tudja ezt csinálni, me g tudja ezt tenni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Erkel Tibor képviselő úrnak adom meg a szót, MIÉP. ERKEL TIBOR (MIÉP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A harmadik szakaszban egyetlenegy ponthoz nyújtottunk be módos ító indítványt, és ez szoros kapcsolatban áll a 75. pontban tárgyalt - felfedező, bejelentő - kérdéssel. Akárhányszor erre a paragrafusra, alkalmasint a 83. § (1) bekezdésére nézek, mindig a margitszigeti Madáchszobor letört két karja jut az eszembe, vala mint lassan már az eszembe se jut, hogy hány ércszobrot, mellszobrot vittek el az ottani szoborsétányról. Őszintén remélem, hogy az örökségvédelmi bírság bevezetése a megélhetési bűnözésnek, valamint az imént említett öncélú önkifejezésnek végre gátat szab hat. Ezt a célt szeretné erősíteni ez a módosító indítvány, amely az (1) bekezdés b) alpontját változtatná meg, ami úgy szól, hogy a bírság kiszabásának természetes személlyel szemben nincs helye, ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselek ménynek a befejezésétől tíz év eltelt. Ez a tíz év ebben a kategóriában mulatságosnak tűnik. Itt is emlékeztetnék az Unidroitegyezmény szellemére, amely hasonló esetben, bár nem pontosan azonos esetben, 75 évet jelöl meg határidőként. Úgy gondoljuk, hogy ha Európa felé haladunk a csatlakozás tekintetében, akkor ez a tíz év megmosolyognivaló. Itt mi 25 évet javasolunk, de elképzelhetőnek tartjuk - miután erre lehetőséget teremt az Unidroit is - ennél sokkal nagyobb elévülési idő kiszabását is. Úgy vélem, ez nem igényel túlságosan sok szót. Sok szót az igényel, ami miatt a bírság kiszabható, s ezért Horváth képviselő úrral tökéletesen egyetértek. Ezt a bölcsődében, az óvodában kell elkezdeni, tehát az Oktatási Minisztériumnak, példának okáért, óriási feladata i lesznek azon a téren, hogy erre a paragrafusra egyáltalán ne legyen a későbbiekben szükség. Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, MDF. LEZSÁ K SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mélyen egyetértünk Erkel Tibor képviselőtársunk előbb említett indoklásával és módosító javaslatával. (18.10) Hadd kérdezzem meg az államtitkár urat vagy a bizottság elnökét - mivel a kulturális bizottság támogatta ezt a módosító javaslatot, azonban az alkotmányügyi bizottság egyharmada sem támogatta, és az előterjesztő képviselője az egyik bizottság ülésén támogatta, a másikon pedig nem támogatta az indítványt , hogy akkor m ost tulajdonképpen mi az igazság, és vane esélye annak, hogy ez a szigorítás bekerüljön a törvényjavaslatba.
