Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 11 (214. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
4032 maior esetekben. Sajnos a felsorolásnál magától értetődően kellett volna "a kutatást a régészeti emlék bemutatása követi" sor elé "a)"t tenni, majd "b)"vel folytatva: "ha nagyberuházás előtti humuszolásra kerül sor", azonban a gépelésnél az "a)" az első kivétel utáni második elé került, és így az egész értelmezés lehetetlenné vált. Szíves figyelmükbe ajánlom: tekintettel arra, hogy az indoklásban szereplő magyarázat helytálló, a betűsor változtatásával próbáljunk inkább segíteni a kialakult helyzeten. Ezzel részemről a második szakasz véget ért. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, MDF. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Álla mtitkár Úr! Megpróbálom tíz percbe beszorítani mindazon módosító javaslatokat, amelyeket Balogh László képviselőtársammal együtt nyújtottunk be, ezek között van néhány, amely csatolt, illetve kapcsolt módosító javaslat. Az ajánlás 27. pontjában a 8. § (1) bekezdését egy mondatrésszel bővítettük, így hangzik: "eltitkolását a törvény bünteti". Tettük ezt azzal a megfontolással, hogy a kulturális örökség maradéktalan védelme megköveteli a még nem védett, mert a hivatal tudomására nem jutott értékek törvény ált ali védelmét is. Az eltitkolt leleteket gyakran nem az értékük miatt hallgatják el, hanem mert attól tartanak, hogy egy váratlanul előkerült lelet megakadályozza egy új út, épület tervezett időben történő átadását. Úgy véljük, hogy a leletek elhallgatását határozottabban kellene szankcionálni. Az ajánlás 34. pontjában a mi beadványunkban - Kiss Gábor képviselőtársamhoz hasonlóan - a 14. § (1) bekezdését egy új h) ponttal javasoltuk kiegészíteni: a "területileg illetékes múzeumot" mondatrészt illesztettük id e. Ugyanis meggyőződésünk, hogy a területileg illetékes múzeum és a hivatal között szükséges a folyamatos információcsere, különösen indokolt ez a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításának előkészítésében, mivel az illetékes múzeumok leletmentés vagy eg yéb tevékenységük kapcsán érintettek az adatok naprakész nyilvántartásában. Az ajánlás 37. pontjában azt javasoltuk, hogy bővítsük a mondatot a "soron kívül" kifejezéssel, tehát hogy soron kívül kell bejegyezni. Ezt egyébként egy csatolt módosítóval tovább formáztuk, mert meggyőződésünk, hogy jelenleg évekig elhúzódhat egyegy ingatlan bejegyzése vagy bármilyen változtatás átvezetése az ingatlannyilvántartáson, és nem néhány hónapos, hanem néhány hetes, de akár néhány napos késlekedés is jóvátehetetlen kár okat okozhat, és erre BácsKiskun megyéből is nem egy példát tudok hozni. Az ajánlás 42. pontjában azt a mondatot illesztettük be a 19. § (2) bekezdésébe, hogy "vagy országos gyűjtőkörű szakmúzeumban" kell elhelyezni a feltáráson előkerülő régészeti lelete ket, amennyiben azok a helyszínen nem őrizhetők meg, és ezt abból a megfontolásból tettük, hogy módosítás nélkül az eredeti bekezdés értelmében például a Magyar Nemzeti Múzeum által folytatott ásatások anyagát is a terület szerint illetékes megyei múzeumba n kellene elhelyezni. Fent kell tartani az elhelyezés lehetőségét az ásatást végző illetékes múzeum vagy az országos gyűjtőkörű szakmúzeumok számára is. Elfogadom azt, amit Sasvári Szilárd képviselőtársam nagyon világosan megfogalmazott, hogy van egy új lo gikája, egy új logikai rendje ennek a törvényjavaslatnak, és talán ebbe nem illik bele ez a kitétel, ugyanakkor talán érdemes lenne megfontolni azt, hogy ebben az esetben ezt a kapcsolt módosító indítványt talán érdemes lenne támogatni. Az ajánlás 52. pont jában egy olyan módosító javaslatunk van, amelyet aztán csatlakozó, illetve kapcsolt módosító indítvánnyal próbáltunk tovább formálni, és ez azzal kapcsolatos, ami a régésztársadalom szinte minden rétegéből, részéből érkező meg nem értést, háborgást, rákér dezést vagy éppen bizonytalanságot váltott ki. Ez az a bizonyos paragrafus, amelyik meghatározza, hogy ki lehet a régészeti feltárás vezetője. Mindenképpen végig kell ezt gondolnia az előterjesztőnek, hiszen ez kihat a feltárásokkal kapcsolatos pénzügyi, f inanszírozási területekre is, és bizony elképzelhető,
