Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 11 (214. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
4016 Ez nagyon egyszerű, azt jelenti, hogy egy szakaszon belül két típusú szabály érvényesül: az első mond atban egy általános rész hangzik el, a másodikban pedig egy különös rész, ahogy a jog fogalmaz. Vagyis azt jelenti, ami a második résznek a tartalma, hogy amikor a hagyomány szerint, a meggyőződése által, a közfelfogás által vagy bármi más által kiderül az , hogy ez a javak közül leginkább védettnek tűnik, ezeknél különösen fontos az, hogy a rongálás, megsemmisítés, meghamisítás ne történjen meg. Egyszerűen egy jogi megközelítésbeli különbség van itt. A másik pedig, amire reagálni szeretnék, az az, hogy sokf éle olvasata lehet egy törvényjavaslatnak, így amikor valahol az szerepel, hogy Magyarország népei mint kultúregység része egy törvénynek, akkor azt úgy is meg tudom fogalmazni, hogy nem kell erről külön beszélni, hiszen a magyar nemzet része volt évszázad okon, évezredeken át, és amikor olyat lát az ember, hogy ezt a szövegrészt el kell hagyni, akkor a politika persze érvelhet úgy is, hogy miért akarja egy politikai erő kihagyni Magyarország népeit mint különös fogalmat. Ebből a szempontból azt gondolom, eg y kompromisszumos megoldás volt az, amit a kulturális bizottság választott, amikor azt mondta, hogy kimaradhat ez a kör, ha az MSZP így gondolja, emellett viszont egy olyan sorrendi változás jelent meg, amely tartalmazza ezt a fajta szemléletet is, így egy kompromisszumos szöveg jöhetett létre. Azt gondolom, így tehát még van lehetőség arra, hogy e módosítók elfogadása kapcsán is gondolkodjon az MSZP a végszavazásról. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Felszólalá sra megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, MDF. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Balogh László képviselőtársam délben reám testálta a közösen beadott módosító, illetve csatolt módosító indítványo k képviseletét - ő ezt megtette a bizottsági ülésen, úgyhogy most rajtam a sor. Az ajánlás 13. pontja - szerencsétlen szám, de a kormányzati álmoskönyvekben úgy szerepel, hogy Sasvári Szilárddal egy ajánlási pontban szerepelni kedvező előterjesztői fogadta tást jelent - kapcsán örömmel vettük tudomásul, hogy az egyházi fenntartásban működő, állami nyilvántartásba vett gyűjtemények ezzel közgyűjteményi besorolást kaphatnak. Örülünk ennek a fordulatnak. Az ajánlás 16. pontjával, Erkel Tibor képviselőtársunk mó dosító javaslatával kapcsolatban a bizottság, illetve az előterjesztő figyelmébe szeretném ajánlani az esetleges bizottsági kapcsolt módosító indítvány lehetőségét. Mindenképpen támogatjuk ezt a beillesztett kifejezést. Az ajánlás 21. pontjában szereplő mó dosító indítványt úgyszintén támogatjuk, hiszen a műemlék az örökségünk része, és ezt a kifejezést következetesen kell használni. Én úgy látom, egy kommunikációs zavar volt itt, hiszen az előterjesztő a bizottsági ülések egyik részében támogatta a javaslat ot, a másik részben pedig nem - nyilvánvaló, hogy támogatja a kormányzat ezt a helyes módosító indítványt. Az ajánlás 25. pontjában egy olyan, az értelmező rendelkezések sorából hiányzó kategóriára szeretném felhívni az előterjesztő figyelmét, amely vélemé nyünk szerint mindenképpen szükséges volna, mégpedig a régészeti megfigyelés kategóriájára volna szükség. Megvallom őszintén, ezzel kapcsolatban szövegszerűen nem fogalmaztunk meg indítványt, de talán még mindig van lehetőség arra, hogy egy csatolható bizo ttsági módosító javaslat érkezzen, hiszen régészeti megfigyelésre akkor kerül sor, ha korábbi kutatási eredmények vagy a helyrajzi ismeretek alapján egy adott terület földmunkálatai során várható a régészeti örökség elemeinek felbukkanása. A régészeti örök ségnek vannak olyan elemei, amelyek felismeréséhez szakember jelenléte feltétlenül szükséges, ilyen például egy római kori palánk szerkezetű katonai tábor vagy egy gödörház. A régészeti megfigyelés módszere alkalmas a nagyberuházások, például az autópályaépítés helyszínén a régészeti örökség elemeinek felderítésére. Gyors és költségkímélő módszernek tekintik a hozzáértők ezt a módszert, de
