Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 1 (213. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz):
3978 vízumkényszert kell bevezetnünk Ukrajnával, Jugoszláviával, valószínűleg Horvátországgal szemben és természetesen Orosz országgal szemben is 2004ben vagy 2005ben, ha reményeink szerint az Európai Unió tagjai leszünk. Most még nem kell. És mivel most még nem kell, ezért a kormány az utolsó pillanatig fenn akarja tartani a vízummentességet Ukrajnával, Szlovákiával, Romániáv al, Jugoszláviával, Horvátországgal, hiszen ott a szomszéd országokban élő magyarok is vannak. Az, hogy a szomszéd országok magyarjai vízummentesen utazhassanak Magyarországra, a kormánynak fontos. Hozzáteszem: igaza van. (13.00) De miért nem fontos az, ho gy a szomszéd országok nem magyarjai is vízummentesen utazhassanak Magyarországra, amíg csak az Európai Unió nem kötelez ennek a megszüntetésére? Miért nem fontos az, hogy Oroszország állampolgárai vízum nélkül utazhassanak Magyarországra, és a magyar álla mpolgárok vízum nélkül utazhassanak Oroszországba, amíg ezt az európai uniós előírások nem akadályozzák? Ez miért nem fontos a kormánynak? Az, hogy azokat az emberi kapcsolatokat, tudományos kapcsolatokat, üzleti kapcsolatokat, amelyek Magyarországot Orosz országhoz, Ukrajnához, Fehéroroszországhoz, Boszniához, Macedóniához fűzik és fűzhetik és fűzzék, ne nehezítse vízumkötelezettség, ez miért nem fontos a kormánynak? Miért nem fontos? Miért kell a kormánynak egy ilyen negatív elutasító gesztust tenni ezekne k az országoknak az irányába? Nem a kormányok irányába, mert nem a kormányok helyzete lesz ettől nehéz, hanem az egyszerű orosz, boszniai, macedón, moldovai polgárokkal szemben mi szükség van erre a negatív gesztusra? Szerintem semmi szükség, csak a kormán y nem érti, hogy itt, Európa keletközepén az emberi kapcsolatok fejlődése minden irányban mennyire fontos, és hogy nem érdemes eltékozolni azt az emberi kapcsolatokban felhalmozott tőkét, ami a keleti szomszédainkhoz fűződő kapcsolatokban rejlik. Hiba! Kö szönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Weszelovszky Zoltán képviselő úr, a Fidesz képviselője: "Budapest lakónépességének perifériáján" címmel. De megkérdeztem volna előtte a ko rmány képviselőjét, hogy kíváne reagálni az elhangzottakra. (Tállai András: Köszönöm, nem.) Nem kíván. A képviselő urat illeti a szó. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A minap Budapest lakónépességéről beszéltem . A fogalom meghatározása szerint a lakónépességbe az adott területen lakással vagy tartózkodási hellyel rendelkezők sorolhatók. E fogalommeghatározás szükségessé teszi, hogy az ellenpólusról is szóljunk, az úgynevezett hajléktalanokról, akik éppen hogy ha jlékkal, lakhatással nem rendelkeznek, tartózkodási helyük pedig mobilis: hol parkokban, hol lépcsőházakban, utcai vagy metróaluljárókban ütik fel tanyájukat, de tudunk budai barlangokban vagy éppen temetői alkalmatosságokban, kriptákban lakókról is. A lak ónépesség a fővárosban több szociális gondtól szenved. A lakosságot mégis leginkább a mélybe zuhantak, a periférián élők gyötrik. Hogy hányan vannak, arra nincsen megbízható adat. S most nem beszélünk a kemény bűnözőkről: a drogdílerekről, az embercsempész ekről, a prostituáltak futtatóiról, a külföldi bűnözők engedély nélküli itttartózkodásáról, a zsebtolvajokról, összefoglalóan: a rejtőzködő életmódúakról. Most azokról beszélünk, akik nyilvánosan, utcára vitt nyomorral mintegy erkölcsileg szennyezik a főv áros légkörét. A város lakóinak periférián élő népessége nagy számban jelenik meg a metró aluljáróiban, ahol a közlekedők tömegei láthatják a nyomor életképeit, elképesztve és elkeserítve őket. A következőkben Budapest egyik legforgalmasabb aluljárójának é letképét vázolom, megismételve az egyik érintett fővárosi kerületi önkormányzat ülésén süket fülekre talált felszólalásomat. Életképet vázolok egy világról, amelyet nem hirdetnek az utazási irodák
