Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 1 (213. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Energia Hivatal 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - NÉMETH ZSOLT (MDF):
3945 NÉMETH ZSOLT (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Energia Hivatal 2000. évi tevékenységét bemutató beszámoló összefoglalja a végzett munkát, a vonatkozó jogszabályban megfogalmazott feladatokat, továbbá értékeli az 1994 óta eltelt időszak szabályozási tapasztalatait. A beszámoló szerint a hivatal kapacitásainak döntő részét a három energia, illetve energiahordozó termelésének, szállításának, elosztásának berendezéseivel és azok szervezeteivel kapcsolatos engedélyezés, felügyelet, árelőkészítés, valamint a fogyasztóvédelmi, információs és tájékoztatási tevékenység köti le. Sajn álatos módon nem tartozik a tevékenységi körébe az energetikai, gazdasági prognózisok készítése, az önkormányzati tulajdonú távhőszolgáltatók szakmai felügyelete és a megújuló energiák termelésével, felhasználásával, azok elterjesztésével kapcsolatos tevék enység. Ezen feladatok, tekintettel arra, hogy esetenként csak lokális hatásúak, önkormányzati, regionális vagy szabadpiaci szabályozással is vezérelhetőek. Az azonban nem lehet kétséges, hogy az energetika jogi és közgazdasági vonatkozásában, valamint sza kmai információkban másutt hasonlóan nagy szakmai kapacitások nem állnak rendelkezésre. A beszámoló több helyütt említ két feladatot: a tarifarendszerek kidolgozását és az energetikai piacnyitásra való felkészülést, a modellek kimunkálását. A tarifarendsze rről tudjuk, hogy elsősorban azért szorul módosításra, mert az egyes fogyasztói kategóriákban nem tükröződik a költségarányosság, keresztfinanszírozások vannak. Rendkívül bonyolult feladat ennek a megvalósítása akkor, amikor az elhibázott energetikai priva tizáció eredményeként az elsődleges szempont a privatizált társaságok részére a fix, eszközarányos nyereség biztosítása, egy megváltozott energetikai szerkezetben is. (10.20) A piacnyitás modelljének kidolgozásában a legfontosabb szempont az óvatosság és a biztonságra való törekvés kell hogy legyen. Ezért üdvözlendő, hogy a villamosenergiatörvény módosítása az alaposság miatt első körben lekerült a Ház napirendjéről. Szeretnénk bízni abban, hogy például a befagyott költségek mértékét a Gazdasági Minisztéri umnak és a Magyar Energetikai Hivatalnak sikerül majd pontosan meghatározni, és ezzel az egyik legnagyobb kockázatot jelentő tényezőt minimalizálni tudjuk. Remélhetőleg a piac részleges megnyitása azzal jár majd, hogy lesz szabályozott és kockázati alapon működő része. Az alaposságra és óvatosságra itt azért van szükség, hogy a kockázati alapon működő üzleti rész esetleges veszteségeit ne lehessen a szabályozott közszolgálati terület bevételeiből fedezni. A beszámoló több helyen is helyesen utal arra, hogy a nem kellő alaposságú regulációs munka az amúgy is rossz helyzetben lévő távhőszolgáltatást fenyegetné. Távhőszolgáltatás ma 640 ezer lakást, ezzel legalább 2 millió embert érint. A rendszerek szolgáltatói és fogyasztói oldalának színvonala egyaránt - már ami az átlagot illeti - talán a nyolcvanas évek elejének felel meg, illeszkedik a telepszerű, többszintes lakásépítési programok színvonalához. Nem a fogyasztókon, nem a tulajdonos önkormányzatokon és nem a szolgáltató cégeken múlt, hogy eddig nem sikerül t lényegesen megújítani sem a szolgáltatói, sem a fogyasztói oldalt. A távhőszolgáltatásban szociális szempontok miatt nem lehetett a mai napig olyan árakat meghatározni, amelyek anyagi forrást biztosíthatnának a szükséges fejlesztésekre, korszerűsítésekre . A 108 város távhőszolgáltató rendszere ma már zömmel földgázzal üzemel. Nyugati példákból tudjuk, hogy a távhőszolgáltatók - mint nagyfogyasztók - 3050 százalékos árelőnyt élveznek a kisfogyasztókhoz képest. Termé szetesen ez nem indokolatlan kedvezmény, hanem annak a ténynek közgazdasági megjelenése, hogy a gázszolgáltatónak távhőrendszerenként több ezer vagy tízezer méternyi elosztó vezetékkel, több körzeti nyomásszabályozóval kevesebbet kell fenntartani, üzemelte tni s a többi. A távhőszolgáltatók és fogyasztóik a jelenlegi tarifarendszerben nem kapták meg ezt a jogosan járó árelőnyt, így még szembe kell nézni az egyedi fűtésre való áttérés, a fogyasztók leválásának a helyzetet tovább rontó hatásával is.
