Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 31 (212. szám) - Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - POGÁCSÁS TIBOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
3901 élelmiszert mint kategóriát, az élelmiszertörvény 2. § 16. pontja szerint géntechnológiával, tehát nem hagyományos módon állították elő. Ezek szerint nagyon kockázatos élettani hatású élelmiszerekről van szó, ha egyáltalá n annak lehet nevezni őket, és az az álláspontunk, hogy be sem lenne szabad engedni az országba az ilyen élelmiszereket, mert Magyarország az adottságainál fogva elsőrangúan alkalmas az egészséges, nem manipulált biotermékek előállítására. Akkor fölmerül a kérdés, kinek az érdeke, hogy rázúdítsák a génkezelt termékeket a kellőképpen nem tájékozott, nem tájékoztatott, így a fogyasztás kockázatait felmérni nem tudó magyar fogyasztókra. A törvényjavaslat 3. §ához fűződően a következőket szeretném elmondani. A z élelmiszertörvény 9. §a még előírja, hogy a közfogyasztásra kerülő élelmiszer gyártmánylapját a területileg illetékes állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás határozatban hagyja jóvá. A most tárgyalt törvényjavaslat szerint már nem kell enged élyeztetni a gyártmánylapot, sőt a javaslatban szereplő miniszterek még a készítési kötelezettség alól is fölmentést adhatnak. Ebben a helyzetben enyhe cinizmus az őstermelők gyártmánylapkészítés alóli mentességére hivatkozni, mert az őstermelőknél nem töm eges élelmiszerelőállításról van szó, és a törvény szigorúan meghatározza, mintegy korlátozza az általuk piacon forgalmazható élelmiszerek körét. Ez az 1/1996os, több miniszter által jegyzett rendelet. A 2. § (1) bekezdésében történik meg ez a szabályozá s; továbbá a legkevésbé sem veszélyes, génmanipulált termékek előállításával foglalkoznak - biotermékek , hagyományos úton állítják elő a termékeket. Belegondolni is rossz, hogy a bizonytalan hatású, biztonságos alkalmazási előtörténettel nem rendelkező t echnológiákkal előállított élelmiszerek mindenféle hatósági nyilvántartás nélkül forgalomba kerülhetnének ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása esetén. A törvényjavaslat 5. §ához kapcsolódóan a következőket szeretném mondani. A rendelkező részben, az 5 . §ban a javaslat hatálytalanítani szándékozik az élelmiszertörvény 2. § (18) bekezdését, amely az új termék forgalmát határozza meg. Hatálytalanítani kívánja az élelmiszertörvény 3. § (2) bekezdését, mely az élelmiszerelőállító hely létesítését, lényege s átalakítását rendeli bejelenteni az illetékes állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomásnak jóváhagyás céljából. Valamint hatálytalanítani rendeli a törvényjavaslat 5. §a az élelmiszertörvény 14. § (1) bekezdésének e) pontját, amely szerint kizá rólag olyan élelmiszer hozható forgalomba, amelyre új termék esetén a kötelező előzetes minőségvizsgálatot a kijelölt intézmény elvégezte. Összességében elmondható, hogy mindezen törvényjavaslatelemek az EUs jogharmonizációnak, az Európai Unió érdekeinek való teljes körű alávetettséget szolgálják. Itt nem a magyar érdekeknek, főleg a magyar mezőgazdaság érdekeinek a feladására kellene törekedni, hanem olyan jogi, gazdasági, költségvetési hátteret kellene teremteni a magyar termelőknek, hogy a magyar piac védett legyen a mértéktelen nyugateurópai, uniós behatolástól, azon magyar termelő élvezzen előnyt, aki itt dolgozik, itt szeretne dolgozni. Ezen keresztül a magyar parasztságnak és a kistermelői rétegnek a megerősítésére várnánk a Földművelésügyi Miniszt ériumtól törvényjavaslatokat, előterjesztéseket. Képviselőtársaim! Én azon túl - hiszen ötödik fölszólaló vagyok, többen higiéniai és más, egyéb szempontok alapján magyarázzák ezt a törvényt - alapvetően azt látom, hogy itt súlyos nemzetgazdasági érdekek s érülnek, hiszen hozzákalkulálhatjuk azt is, hogy Magyarországon az elmúlt egy évben növénytermesztési termékekből a fölvásárlás egy év alatt 15,6 százalékkal csökkent, belekalkulálhatjuk, hogy ipari növényekből - azok az ipari növények, klasszikusan fogalm azva, amelyek fogyasztásra csak úgy alkalmasak, ha egy élelmiszeripari feldolgozáson keresztülmennek , például a napraforgónál egy év alatt 60 százalékos visszaesés van a fölvásárlásban, a repcemagnál 42 százalékos, a cukorrépánál egy év alatt 22 százalé kos visszaesés van. (12.30)
