Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 31 (212. szám) - Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HANÓ MIKLÓS (FKGP):
3902 Ha megvizsgáljuk, hogy az élelmiszerimport aránya az összes importon belül 3 százalék, már csak 3 százalék vagy még mindig 3 százalék, mondhatnám, de ha azt megnézzük, hogy egy év alatt 12 százalékkal nagyobb élelmiszervolumen érkezett be az országba, akkor lesújtó képet kapunk. Ugyanakkor a magyar exportkivitel '99ben, tehát a tavalyelőtti évben 18 százalékkal csökkent, és az elmúlt évben is 2,2 százalékkal csökkent, dollár alapon, dollár árakon számolva. Ezek alapján mi azt l átjuk, hogy az élelmiszertörvény módosítása nem mást szolgál, mint a magyar termelői körben az alapanyagtermelő bázisoknak - legyen az kisüzem vagy nagyüzem - a lezüllesztése, tönkretétele, ennek egy végleges adottságként való kezelése, az ebbe való belen yugvás, és miáltal élelmiszerre egy országon belül mindig szükség van, éppen ezért az Európai Unióból beáramló, beözönlő termékek kötött biztonsági szabályok nélküli beáramlását segíti elő ez a törvény. Tudjuk azt, hogy a magyar mezőgazdaság szervezeti, ir ányítási és termelési válságban van. Azonban tetten érhetőek az FVM részéről sajnos még mindig olyan lépések, amelyek a magyar paraszt érdekei ellen munkálkodnak. Tehát nem elég, hogy a nehéz világgazdasági környezet, az energiaárak emelkedése, az állami t ámogatások lecsökkenése, nemcsak ezek a tételek, mondhatni: objektív közgazdasági körülmények okozzák a magyar mezőgazdaság vesztét, veszteségét, ellehetetlenülését, hanem, kedves államtitkár úr, olyan lépések is, amikor a Földművelésügyi Minisztériumnak e gy megyei hivatala, jelesül a HajdúBihar Megyei Földművelésügyi Hivatal a kabai gazdálkodók érdekei ellenében lép föl, és ezeket a parasztembereket végrehajtással fenyegetik meg, amely ügyben a miniszteréhez is fordultam, és elutasító választ kaptam. Az ö n minisztere a kabai gazdák ellen lépett fel, miszerint ki kell hogy fizessék a meliorációs költségeket, ugyanakkor az a tétel, hogy a harmincnegyven év alatt bevitt munkájuk hová lett, mert a téesz tönkrement, csődbe került, fölszámolásra kerül, arról sz ó nincs. Ha Kabán vagy HajdúBihar megyében vagy Zala megyében az alapanyagtermelő bázisok tönkremennek, akkor már csak egy olyan törvényjavaslatot kell beterjeszteni, amelyre önök most vállalkoztak. Ezzel a törvényjavaslattal a nyugati termék, ha az ross z minőségű is, korlátlan mértékben bejöhet az országba (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), olyan időszakban, amikor a száj- és körömfájás betegség a NyugatEurópai Unió egészét szinte letarolja. Ezért határozottan elutasítjuk ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP soraiban. - Dr. Kis Zoltán: Így van.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Hanó Miklós képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjá ból. Öné a szó. HANÓ MIKLÓS (FKGP) : Köszönöm, elnök asszony. Dr. Lentner Csaba felszólalásához csak egy dolgot: a mostani törvényjavaslatmódosítás nem szabad út a NyugatEurópából érkező termékeknek. Pontosan van egy olyan rész benne, ami a folyamatos ell enőrzést jelentené, hogy ne az legyen, hogy egy mintavétel után tételesen jöhet be a különféle termék. Én sem örülök annak, hogy elárasztja Magyarországot a különféle félkész vagy egyéb olyan alapanyag, ami utána élelmiszerfeldolgozásra kerül, de a piacga zdaságban, ha mi blokkoljuk az import beérkezését, a mi exportunkat sem engedik. Evvel lehet, hogy nagyobb kárt okoznánk az itteni termelőknek. Például most a sertést nem engednénk tovább, vagy az exporttámogatás megvonásával megállítanánk ennek az úgymond most újra feljövő ágazatnak a létjogosultságát. Tehát ennek a törvénynek az a része - ha azt figyelmesen elolvasta , ahol a vizsgálatok folyamatossá tételét erősíti, előbbre vivő, pontosan azért, hogy ha mégis olyan termékeket akarnak ránk zúdítani, ami azért olcsó, mert gyengébb minőségű, azt ki tudja szűrni, és ennek a kiszűrésével már mondhatjuk azt, hogy nem azért nem engedjük be, mert csak, és mert vámot akarunk rászorítani vagy bármi mást, hanem azért, mert a minősége nem felel meg a mi előírásainkn ak.
