Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló; valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
3760 lenne kötelező Kaltenbach úréknak, de mégis meglépik, mert csak így lehet valamilyen formában előrelépni ezen a területen. Még egyszer mondom: az oktatás kérdésében meg kellene lépnünk valamit, de nemcsak beszélni kellene erről, hanem konkrét szociológiai elemzéseket kellene végezni. És még egyszer mondom: a romák kultúráját, történelmét nekünk, akik részben felelősek vagyunk értük, jobban meg kellene ismernünk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZPfrakció soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Végül megadom a szót Fenyvessy Zoltán képviselő ú rnak, MIÉP. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm, elnök úr. A biztos urat akartam köszönteni, de úgy látom, nincs itt vagy legalábbis... (A pulpitus eltakarja a képviselő elől a jelen lévő dr. Kaltenbach Jenőt. - Közbeszólások: Itt van!) A pulpitustól nem látom valószínűleg... Akkor tisztelt Biztos Úr! Tisztelt Ház! A vezérszónoklat során ifjabb Hegedűs Loránt az általános jellegű állásfoglalásunkat már elmondta, én néhány konkrét esettel szeretnék hozzájárulni a kép teljessé tételéhez. Az országgyűlési bi ztos úr a kisebbségi önkormányzatok működését a beszámolójában egy működési folyamatnak tekinti - ezt én magam is így látom , ha tehát az önkormányzat megkezdi a működését, akkor elnököt kell választania a testületnek. Az elnököt nem a szavazópolgárok vál asztják, hanem a kisebbségi önkormányzat tagjai, így rendelkezik a törvény. Erre tekintettel helytelennek tartom a beszámoló azon részét, azt a kritikát, amely vitatja a kisebbségi önkormányzat azon jogát, hogy az elnökét bármikor visszahívhassa. Ebben a k onstrukcióban ez így nem lenne demokratikus, és a MIÉP kiáll a kisebbségek közéletének demokratikus keretek között történő intézése mellett. A demokráciát és az állampolgári jogok tiszteletben tartását inkább erősíteni kellene, mint korlátozni. Ezért a MIÉ Pfrakció nem ért egyet azzal, hogy a kisebbségi önkormányzat elnöke csak bírósági eljárás keretében legyen visszahívható, hasonlóan egy települési polgármesterhez, a polgármestert ugyanis közvetlenül választják meg az állampolgárok, míg a kisebbségi önkor mányzat elnökét a testület maga. Ezért a demokrácia csorbulását látjuk abban a javaslatban, amelyet a beszámoló e téren tartalmaz, vagyis hogy a kisebbségi önkormányzat megválaszthatja az elnökét, vissza azonban ne hívhassa. A beszámoló ezen részével tehát nem értünk egyet. Egyetértünk viszont az országgyűlési biztos úrnak a kötelező közmeghallgatásra vonatkozó igényével. A tapasztalatok szerint általában érdektelenség kíséri a közmeghallgatásokat, ami miatt sok helyen meg sem kísérlik ezt megszervezni, ped ig azt a jogszabály kifejezetten előírja. Szükséges lenne ennek a megtartásától is függővé tenni a támogatások és a tiszteletdíjak folyósítását - nyilván akkor járjon a tiszteletdíj, ha a törvényi követelményeknek eleget tesznek az érintettek , különösen a szociális segélyezések kérdésének a napirendre tűzését és széles körű megvitatását tartja a MIÉPfrakció elsődleges fontosságúnak. E kérdésben tehát, hogy kötelező legyen a közmeghallgatás és hogy valamilyen következménye is legyen annak, ha elmarad, egy etértünk a biztos úr jelentésében foglaltakkal. Szerintünk viszont helytelen álláspontot képvisel a beszámoló a kisebbségi nyelvhasználat bizonyos vonatkozásában, ennek egyik példáját a beszámoló 64. oldalán ismerteti: az egyik német kisebbségi önkormányza t elnöke megkísérelte megkövetelni, hogy képviselőtársai a képviselőtestület ülésén németül beszéljenek, erre azok gyorsan határozatot hoztak, hogy a képviselőtestület ülésének a nyelve a magyar. A panaszos elnök a közigazgatási hivatal vezetőjéhez fordu lt, hogy az foglaljon állást a vitában. A hivatalvezető úgy foglalt állást, hogy nem történt törvénysértés, hiszen a testület tagjainak a java része nem beszéli a német nyelvet - függetlenül attól, hogy német kisebbségi önkormányzatról van szó , ezért cél szerű az ülések magyar nyelven való megtartása. Az országgyűlési biztos úr a beszámolójában alkotmányos szempontból aggályosnak
