Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló; valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP):
3749 főleg a jövőben elvégzendő fontos feladatokra összpontosított - tette még teljesebbé a beszámolót számomra. A beszámolók célja általában egy eltelt idős zakról mérleget készíteni, visszatekinteni a korábban kitűzött célok megvalósítására, továbbá meghatározni az elkövetkezendő időszak feladatait. A jelen beszámolóból fontos információkhoz jutottunk a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről, így a beszámoló közvetlen segítséget ad országgyűlési képviselői munkánkhoz. A beszámoló nyolc fejezetben, 39 pontra tagolódva mutatja be a 2000. évben végzett tevékenységet. Az elmúlt évek beszámolóihoz képest a most előttünk lévő beszámoló szerkezetileg egy ki ssé tágasabb, tartalmilag újabb elemet is tartalmaz. Úgy láttam, hogy a beszámoló súlypontját most is a megoldásra váró problémák képezik. Ilyen például a kisebbségi oktatás, a magyarországi kisebbségi joganyag átfogó felülvizsgálata, ezen belül a diszkrim ináció tilalma, a kisebbségek parlamenti képviselete. Elnézést kérek, hogy egy kicsit visszakanyarodom a '99. évi beszámolóhoz, de úgy érzem, ezt emlékeztetőül meg kell tennem. A hivatkozott beszámoló 87. oldalán található V. fejezet "A kisebbségek országg yűlési képviselete" címet viseli, és összegezve a kérdés fontosságát, rögzíti, hogy a parlamenti képviselet szabályainak kidolgozása a magyar kisebbségi jog legsürgetőbb megoldásra váró feladata, úgy, ahogy ezt már az előttem szóló Godó képviselőtársam is megemlítette. Úgy gondolom - bár tévedjek , kevés a remény arra, hogy a 2002es választások előtt a Fideszkormány megoldja ezt a fontos kérdést. De hasonló a helyzet a kisebbségi joganyag átfogó felülvizsgálatával kapcsolatban is. Pillanatnyilag tehát úg y látszik, hogy a létrehozott ad hoc bizottság a kisebbségi ombudsman szakmai segítsége és az ügy melletti igyekezete ellenére sem tudott eredményes munkát végezni, hiszen nem került a Ház elé a kisebbségi törvény tervezete. Minden tiszteletet megérdemel a kisebbségi országgyűlési biztos úr és munkatársainak igyekezete, hiszen a most tárgyalásban lévő beszámoló függelékében ismét több kész normaszöveggel áll készen a törvényhozói munkát szakmailag segíteni. Így találkozhatunk a függelékben a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni fellépésről és az egyenlő bánásmód biztosításáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény módosításáról, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításáról szóló javaslatok kal. Továbbá új elemként megjelenően olyan - ahogy a beszámoló nevezi - valódi jogalkotási javaslatokat tartalmaz, szintén normaszövegszerűen megfogalmazva, mint például a Btk.módosítás, a szabálysértési törvény, valamint az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet módosítása. Ezek a javaslatok az egyes konkrét ügyek tapasztalatai és nem utolsósorban az uniós direktívák hazai viszonyokra történő adaptálása eredményeképpen születtek meg. Mint a törvényhozás tagjai, tisztelt Országgyűlés, azt hiszem, c sak az elismerés és a köszönet hangján szólhatunk a kisebbségi biztos úr és munkatársai törekvéséről. Kívánom, hogy fáradságos munkájuk a törvényhozás területén mielőbb vezessen eredményre. A továbbiakban a beszámoló azon részeivel foglalkozom, amelyek az alkotmány, illetve a kisebbségi törvény diszkriminációtilalmával, pontosabban az úgynevezett etnikai diszkriminációval kapcsolatosak. (16.10) Sajnos évről évre találkozunk a beszámolókban olyan esetekkel, amelyek a diszkriminációtilalmi alkotmányos rendelk ezésekbe ütköznek. Sajnos létezik még Magyarországon az etnikai diszkrimináció, még akkor is, ha a beszámoló által rögzített megállapítás szerint a bejelentett panaszokból nem is lehet arra következtetni, hogy bármely kisebbségi népcsoport ellen állami, ha tósági szinten folytatott vagy támogatott üldöztetés, zaklatás folyna. A beszámoló megállapítása szerint - és ezen megállapítás példák sokaságán alapszik - a diszkrimináció kétségtelenül létező társadalmi probléma ma Magyarországon. A kisebbségi biztos leg főbb feladata az etnikai
