Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló; valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. FODOR GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3733 került ez az Európai Unió és Ausztria kapcsolatának megromlása vagy vitája kapcsán is, ahol tudjuk jól, hogy az Európai Unió elég határozott álláspontot foglalt el, és amit szemére vetett Ausztriának, az többek között a kisebb ségekkel kapcsolatos kijelentések vagy viselkedésmód is volt. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, tisztelt képviselőtársaim, mert azért itt nem árt zárójelben megjegyeznünk azt a szomorú tényt, hogy a jelenlegi jobboldali kormány számára úgy tűnik, hogy politikai partnerként elsősorban az az Ausztria és az az Olaszország jön számításba, azon jobboldali kormányok által vezetett Ausztria és Olaszország, amely országokkal szemben a fejlett világ, az Európai Unió kritikát fogalmaz meg, és nagyon erőteljes elí télő szavakban és mondatokban ostorozza azt a politikát, amelyet képviselnek. Nos, ez a politika az többek között, amivel szemben az Európai Unió és szerte a világ megfogalmazza a maga kisebbségi politikáját, és amely egyre erősebb hangsúlyt kap a nemzetkö zi porondokon, a nemzetközi dokumentumokban is. Azt gondolom, a nemzetközi mércének is megfelel az, amit Magyarország e területen fel tud mutatni eredményként, elsősorban a kisebbségi ombudsman tevékenységének köszönhetően. Az a néhány kérdés, amit a bevez etőben is említettem, amiről szeretnék beszélni, nagyjából ezeket illusztrálná. Az első problémát, amit kiemelnék, igazából úgy írhatnám le, hogy ez a kisebbségi joganyag átvizsgálását jelenti, és ezt olyan kérdésnek tartom, amiről szeretnék néhány szót sz ólni. Nagyon fontosnak tartom és a mostani parlamenti cikluson túlnyúlónak tekintem azt a munkát, amit a kisebbségi ombudsman hivatala, ő maga is elvégzett az elmúlt időszakban, és amely arra irányult, hogy azt a kisebbségi törvényt, amelyet megalkottunk m ég a legelső Országgyűlésben 1993ban, ennek a törvénynek a legfontosabb és leglényegesebb passzusait átvizsgálva, a gyakorlattal szembesítve próbáljunk létrehozni egy olyan módosítási javaslatot, amely kiszűri azokat az ellentmondásokat, anomáliákat, amel yeket az élet azóta felvetett vagy amelyekre az élet rávilágított. Én ezt nagyon hasznos és nagyon komoly munkának tartom, és örülök annak, hogy ebben az országgyűlési képviselők is részt vettek, hiszen az emberi jogi bizottságnak egy albizottsága is létre jött, amely - szorosan együttműködve a minisztériumok tisztségviselőivel, illetve a kisebbségi ombudsman munkatársaival - letett egy ilyen javaslatot az asztalunkra. Szeretném képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy ez igen fontos, igen lényeges mun ka lenne. Én most már nemigen látok lehetőséget arra, hogy a választások közeledtével ebben előrejussunk és változás legyen, de azt hiszem, a következő parlamenti ciklusban mindenképpen szembe kell nézni azzal, hogy van módosítanivaló a kisebbségi törvénye n. Azon a kisebbségi törvényen, amire egyébként méltán lehetünk büszkék, mert valóban Európaszerte nagyon jó híre volt, amikor meghoztuk annak idején, de azt is tudjuk, hogy ha valamiről az élet bebizonyítja bizonyos részeiben, hogy nem működőképesek vagy legalábbis jobban is tudnánk működtetni, akkor majd érdemes a változtatásokat végrehajtani. Én nagyon lényegesnek tartom ezt a munkát. Másfelől azt is nagyon fontosnak tartom, hogy Kaltenbach Jenőhöz és az ő hivatalához fűződik az egyenlő bánásmódról szól ó törvény javaslatának a kidolgozása. Ezt más szóval egyfajta antidiszkriminációs törvénynek is szokták nevezni, és tudjuk jól, hogy ez megint csak az elmúlt hetekben, elmúlt hónapokban komoly politikai vitát váltott ki Magyarországon, többek között azért is, mert ezt a javaslatot, amelyet a kisebbségi ombudsman kidolgozott, mi a Szabad Demokraták Szövetsége részéről magunkévá tettük, és magunk vállaltuk azt, hogy a tisztelt Országgyűlés elé terjesztjük, és kérjük a támogatást erre vonatkozóan. Tudják képvi selőtársaim, hogy a jobboldali kormánykoalíció leszavazta ezt a javaslatot, és nem engedte, hogy a parlament tárgyaljon erről a kérdésről és foglalkozzon az egyenlő bánásmódról szóló törvénnyel. Hozzátenném, hogy a mi javaslatunk után a Szocialista Párt is benyújtott egy ilyen javaslatot a parlamentnek, abban bízva talán, hogy a mi kudarcunk után esetleg az ő javaslatukat, amely szélesebb körben rendezte volna ezt a kérdést, elfogadja a tisztelt Ház. Erről még nem döntött a parlament, de sajnos valószínűsít hető a döntés, hiszen a bizottságok már tárgyalták, az emberi jogi bizottság is tárgyalta, és elutasította a kormánypárti többség ezt a javaslatot. Ezek szomorú tények, és
