Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló; valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János):
3731 hanem azokkal szembesíti a közvéleményt és természetesen a különböző döntéshozatali fórumokat is. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése részletes elemzést tartalmaz arról, hogy bizonyos szociális problémák, illetve az egyes népcsoportok elszegényedésére utaló jelek könnyen manifesztálódhatnak etnikai köntösben. A legnagyobb létszámú hazai - és tegyük hozzá: páneurópai - kisebbségről, a cigányságról van szó. Baranya m egyében is a cigányság helyzete tekinthető a legrosszabbnak. Zömük vidéken és gazdaságilag is és egyéb szempontból is hátrányos helyzetű településeken él. Ezeken a területeken mind a gazdasági, mind az infrastrukturális fejlődés nem vagy alig indult el. A rendszerváltást követően a roma kisebbség munkavállalási lehetősége jelentősen csökkent, megszűntek vagy átalakultak a termelőszövetkezetek; a magánosítás, amelyből a roma kisebbség szinte teljesen kimaradt, okozta a fő gondokat. A városi nagyvállalatok, b ányák megszűnésével az ingázók is elveszítették munkahelyeiket. A kitörés, a felzárkózás szempontjából alapvető kérdés a roma népesség képzettségi szintjének javítása. A roma gyermekek közel 40 százaléka sajnos még mindig nem fejezi be az általános iskolát , és a végzettek közel 20 százaléka jelentkezik csak középiskolába, és ott is elsősorban szakmunkásképzőbe. A tanulmányi időszak alatt ezek közel 50 százaléka lemorzsolódik. Még ennél is tragikusabb a helyzet az etnikai kisebbség fáklyásait illetően. Az 19 95ös adatok szerint mindössze 0,01 százalékuk szerez felsőfokú végzettséget, és itt van még mit javítani. Reményt keltő a pécsi Gandhi Gimnázium léte és működése, mert áttörést hozhat a romák képzettségi szintje javításában. Köszönet nekik áldozatos munká jukért. Egy korábbi parlamenti felszólalásomban részletesen szóltam az elszegényedés rendkívül összetett jelenségéről, és ezzel összefüggésben megemlítettem azt is, hogy az Európai Unió Bizottsága által készített 2000. évi országjelentés ugyancsak foglalko zik a magyar társadalomban fellelhető szociális, illetőleg anyagi természetű különbségekkel. A kisebbségi ombudsman jelentése összecseng az Unió megállapításaival, és külön örömömre szolgál, hogy alátámasztja az elszegényedéssel kapcsolatos korábbi megálla pításaimat is. Mindannyiunk közös érdeke, hogy erősítsük hazánk jóléti és gondoskodó jellegét, és ne kerülhessen sor arra, hogy a szegénység mentén egy etnikai törésvonal keletkezzék. Mint az Országgyűlés európai integrációs ügyek bizottságának alelnöke, k ülön örömmel üdvözlöm a beszámoló azon fejezeteit és megállapításait, amelyek a kisebbségi jogok érvényesülése oldaláról mutatják be Magyarország európai uniós csatlakozásának feltételeit. Bár a beszámoló részletesen szól róla, szeretném emlékezetükbe idéz ni, hogy az Európai Unió Tanácsa 2000. június 29én elfogadta a faji vagy etnikai származástól függetlenül a személyek közötti egyenlő bánásmód alapelvének alkalmazásáról szóló 2000/43. ECdirektíváját, amely a tagállamok és a csatlakozni kívánó országok s zámára is 2003ig írja elő az önálló antidiszkriminációs jogszabályok megalkotását. Tekintettel arra, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosának a kérdése különös hangsúlyt kapott az Unió bővítésének feltételeit taglaló Agenda 2000 című uniós do kumentumban is, egy olyan feladattal állunk szemben, amelyet az Országgyűlésnek a közeljövőben meg kell oldania. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Biztos Úr! Integrációs törekvéseink tükrében a Független Kisgazdapárt nagyra értékeli a nemzeti és et nikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységét, hiszen önmagában az a tény, hogy a kisebbségi jogok védelmére, biztosítására önálló ombudsmannal rendelkezünk, pozitív üzenetet jelent Európa számára. A Független Kisgazdapárt köszönetét fejezi ki a hivatal munkatársainak és személy szerint dr. Kaltenbach Jenőnek az áldozatos munkájáért, és javasolja a tisztelt Háznak a 2000. évi tevékenységről szóló beszámoló elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) :
