Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 15 (188. szám) - Az ülésnap megnyitása - A munkavédelem országos programjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ÉKES JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság előadója:
374 A bizottsági vitában a kérdések a munkavédelmi hatóság működésére, működésének feltételeire, létszámára, a munkavédelmi képviselők szerepére, a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások munkavédelmi állapotára vonatkoztak, illetve hangzottak el ezzel kapcsolatos javaslatok. A kérdésekre adott válaszokból kitűnt, hogy az évi 5557 ezer ellenőrzés a munkaadók 57 százalékát érinti. A feladathoz képest szerény létszámmal dolgozó főfelügyelőség a 2000. évi költségvetésben biztosított források révén nyolcvan fővel növelheti munkatá rsai számát. Javaslatként hangzott el, hogy a kis- és középvállalkozások, valamint a tőkeszegény vállalkozások munkavédelmi problémáinak megoldásával a Széchenyiterv keretében lehetne foglalkozni. Mind a képviselők, mind az előadók alacsonynak ítélték a m unkavédelmi és munkaügyi bírság maximális, 1994ben megállapított 3 millió forintos értékét. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azonnal befejezem, elnézést. A bizottságban többen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a kör nyezetvédelemben már bevált fenntartható fejlődés elvének megfelelően - amelyet a határozati javaslat is megfogalmaz - olyan módon kell az emberi erőforrásokat felhasználni, megóvni, hogy a későbbiekben annak hiánya ne váljék a fejlődés gátjává. A bizottsá g a határozati javaslatot egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta, és az Országgyűlésnek általános vitára ajánlotta. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következi k Ékes József képviselő úr, aki a környezetvédelmi bizottság véleményét ismerteti. Öné a szó, képviselő úr. ÉKES JÓZSEF , a környezetvédelmi bizottság előadója : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A munkavédelemmel kap csolatos országos programmal a környezetvédelmi bizottság is hathatósan foglalkozott, és a környezetvédelmi bizottság véleménye szerint is a törvényjavaslat célja a környezetvédelem, a környezetegészségügy biztosítása, a megelőzés és a tudatformálás. Úgy érzem - és a bizottság is úgy érzi , hogy a munkavédelem kérdését mindenképpen ezekre az alapokra kell helyezni, hiszen a magyar ipar teljes egészében átalakult, gondoljunk csak a bányászat, a melegüzemek, a vegyi üzemek átalakulására. Számos olyan esetbe n, ahol az ipar átalakulása jellemző volt, ott a különböző kedvezmények eltörlése, megszűnése maga után vonta, hogy az ipar átalakulása időszakában némi stagnálás után a munkahelyi baleseti ártalmak növekedése volt megfigyelhető. Nagyon fontosnak tartja a környezetvédelmi bizottság, hogy a környezetvédelem és a környezetegészségügy szempontjából próbáljuk meg a munkavédelmet megközelíteni. Nagyon fontos lenne a környezetvédelmi minősítések hathatósabb elindítása és a gazdasági társaságoknál ennek a kötelez ővé tétele. Nemcsak a Széchenyitervben kellene erre egyfajta összegkeretet biztosítani, hanem valóban hathatósan kellene erre odafigyelni, hiszen a környezetvédelmi minősítések önmagukban hordozzák a munkavédelmi fejezetek megfogalmazását és a gazdasági t ársaságoknál az érvényre juttatását. Annak idején számos ipari területen megvolt az anyagok - így a vegyi anyagok - térképrendszere is. Ez mára teljes egészében megszűnt, az új ipar megjelenésével a vegyi anyagok, illetve adott esetben más anyagok feltárás át és teljesen új munkavédelmi térképét kell elkészíteni, ami a jelenlegi munkakultúra mellett mindenképpen biztosítani tudja azt, hogy az ott dolgozóknál tartós munkavédelmi károsodás ne jelentkezzen. Az egészségügyi ágazaton belül például megszűntek a mu nkahelyi rendelők. Ebben a kérdésben is hathatósabb intézkedések szükségeltetnek, hogy a dolgozók számára a megfelelő orvosi ellátás biztosított legyen, főleg úgy, hogy a munkahelyi ártalmak nyilvántartásával és azok későbbi egészségkárosító tényezőivel is tudjon foglalkozni.
