Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
3708 komoly munkát végzett, de ennek az a következtetése a kormánypártok számára, hogy a biztosoknak távozniuk kell. Elhangzott egy kormánypárti képviselő szájából, hog y a közvéleménynek rossz véleménye van a parlamentről. (12.50) Azt gondolom, ennek az egyik oka az, hogy a parlamentben ma, amikor 12 óránk lenne arról vitatkozni, hogy milyen funkciót töltött be ez a három intézmény, egyetlen kormánypárti képviselő sem ve szi a bátorságot, nem jön ide és nem mondja el, hogy szerintük mindabból, amit itt együtt dicsérő szóként elmondtunk, miért következik az, hogy a biztosok nem maradhatnak a pozíciójukban; csak a sajtóból tudunk találgatni. Szájer József az egyik híradás sz erint azt mondta, hogy Magyarországon - idézem - mára közjogi gyakorlattá vált, hogy nem választjuk újra a jogvédő intézmények képviselőit. Nos, ez az állítás nem igaz. 1996ban, amikor lejárt a legfőbb ügyész mandátuma, az akkori parlament újraválasztotta az MDFkormány idején megválasztott legfőbb ügyészt. Ugyanebben az évben lejárt a Legfelsőbb Bíróság elnökének a mandátuma, az akkori parlament újraválasztotta az MDFkormány idején megbízott legfelsőbb bírósági elnököt. És lehetne még a példákat felsorak oztatni. Amire Szájer József hivatkozik, a cikkből is ez kitűnik - bár itt nem mondták el fideszes képviselőtársaim az érveket , az az alkotmánybírák újraválasztásának a kérdése, ahol egyébként a jelenlegi kormánynak is az a jogi álláspontja, hogy az alko tmánybírák újraválasztása nem helyes, ki kell iktatni ezt a rendelkezést az 1989ben elfogadott törvényből, és az alkotmánybírák mandátuma egy ciklusra szóljon. De ez az álláspont nem fogalmazódott meg sem a köztársasági elnökkel kapcsolatban, sem a Legfel sőbb Bíróság elnökével, sem a legfőbb ügyésszel, sem a Nemzeti Bank elnökével, sem az Állami Számvevőszék elnökével kapcsolatban, és még sorolhatnám, hogy mennyi olyan közjogi intézmény van, ahol újraválasztási lehetőség van, és senki nem vitatta ennek a h elyességét; mint ahogy a kormánypártok a tegnapi napig három év alatt egyetlenegyszer sem vetették fel, hogy változtatni kellene az országgyűlési biztosokról szóló törvényen, és ki kellene iktatni ebből a törvényből az újraválaszthatóság intézményét; mint ahogy arra sem vetődött fel érv, hogy meg kellene változtatni az összeférhetetlenségi szabályokat, és ki kellene iktatni a törvényből a 3. § (3) bekezdését, amely kizárja, hogy például volt országgyűlési képviselők, volt alkotmánybírók, és még sokan mások, a mandátumuk lejártától számított négy éven belül jelölhetők legyenek. Mint tudjuk, a Fidesz, illetőleg a kormánypártok olyan személyt jelölnek az egyik pozícióra, aki a törvény szerint meg sem választható. Ebből az látszik egyébként, hogy nincs is olyan személy a jelenlegieken kívül, aki megválasztható és alkalmas lenne; a kormánypártok három év alatt nem találtak ilyen személyt. Azt mondják, hogy meg kell majd változtatni a törvényt, ami totális lejáratása a magyar alkotmányos intézményeknek, mert azt lá tjuk, hogy vannak kizáró rendelkezések, amelyek addig érvényesek, amíg választásra nem kerül sor; amint választunk, rögtön megváltoztatjuk a kizáró rendelkezéseket. Tehát ez a fajta logika rombolja, szétzilálja a jogba vetett bizalmat. Mint ahogy rombolja és szétzilálja a jogba vetett bizalmat és a kormánypártok jó szándékát erősen megkérdőjelezi az a felvetés is, hogy le kellene váltani a biztosok személyét. Hiszen a mai beszámolóban is hallottuk azt, hogy az országgyűlési biztos kiknek az érdekében járt e l például az elmúlt esztendőben: a gyermekek, hajléktalanok, fogyatékosok, az időskorú, járadékra jogosult személyek, a fogva tartottak és az egyenruhás állampolgárok érdekében; csupa olyan csoport érdekében, akiknek azt felvetni - hogy ne használjam ezt a kifejezést: azt a képükbe vágni , hogy tessék a bírósághoz menni, abszurditás. A gyermekek, a hajléktalanok, a fogyatékosok, a fogva tartottak nem fogják a bíróságok előtt érvényesíteni az állampolgári jogaikat, nincs lehetőségük arra, hogy magukat haték onyan megvédjék. Ebben a körben az érvelők figyelmét felhívom éppen az Országgyűlési Biztos Hivatala által a kötelező védelem ügyében néhány évvel ezelőtt készített
