Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP):
351 és egyházi viszonyt próbál meg összevetni a magyar helyzettel, tévútra visz. Magyarországon az állam és az egyház szétválasztásának a lkotmányban deklarált elve ellenére a közlekedés sokkal könnyebb, mint Franciaországban. Gondoljon a Moscoviciféle tiltakozásra, nyilván ön is észrevette a különbséget. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces h ozzászólásra következik Hargitai János úr, a Fidesz képviselője. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm. Tisztelt Képviselő Asszony! Azt gondolom, ha leckéztet vagy megró a vita során, azzal többre megyünk, mintha egymást feldicsérjük. Önt idézem, két éve t anulja ezt a dolgot, ahhoz képest elég magabiztosan teszi ezt a leckéztetést, de nem gond, sőt megtisztelő számomra, hogy így jár el. Még egy érvet szerettem volna elmondani a tízperces felszólalásomban, ami nem fért bele az időbe. Nagyon jól tudjuk, hogy mi van leírva az alkotmányban, és ezért mi a törvénymódosítás során nem akarunk hitbéli kérdésekben igazságot tenni - a "mi" alatt nyilvánvalóan az államot értem. A tudományos igazságban való igazságtétel kapcsán az alkotmány 70. § g) bekezdése kategorikus an azt mondja, hogy az csak a tudomány privilégiuma, hogy a tudomány kérdéseiben állást foglaljon. Vallási és lelkiismereti kérdésekben nem mondja ezt expressis verbis, de az alkotmánybírósági döntésekből levezethető megfoghatóan, hogy az államnak semleges nek kell maradnia és tartózkodnia kell. Tehát ez még beleillett volna a mondandómba. Ezért mondom, hogy nem megyünk mi olyan pályára, ahol nekünk nem osztottak lapot - mármint az állam. A másik: Fodor Gábor megerősítette, hogy őszinté n gondolom azt, hogy védi az egyházakat ez a szabályozás; kicsiket és nagyokat egyaránt, csak védelemre a kicsik szorulnak jobban rá. A valódi egyházakat védi e szabályozás azoktól - még egyszer mondom , akik az egyházi zászlót csak felhasználják, és mást csinálnak ezen a pályán, és ők nem ide valók ilyen szempontból, és ez minden egyház érdeke. Azt gondolom - és ezt komolyan gondolom , hogy a társadalom iszonyatos változásokon ment át ez alatt a tíz év alatt, és még ez tart egy darabig. Ezt a társadalmat morálisan is meg kell erősíteni, és ebben az egyházaknak - és minden egyháznak - nagyon nagy szerepe van. De ahhoz, hogy ezt a szerepüket betölthessék, az egyházaknak kell ezt a szerepet adni, és még egyszer mondom, óvnunk kell mindazokat, akik vissza aka rnak élni ezzel az egyházi címkével. (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ha ebben nem segítenek minket, akkor ez már olyan következtetések levonására juttat el engem, amiket kimondani se merek itt, a parlament plénuma előtt. K öszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Donáth László úr, az MSZP képviselője. DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP) : Elnézést, elnök úr, zavarban vagyok, mert ha jól értem Hargitai Jánost, akkor azt inszinuálja, mintha a mi álláspontunk - le gyen az akár szocialista, akár liberális megfogalmazású - az erkölcstelenséget kívánná pártolni ebben az országban. (Dr. Hargitai János csóválja a fejét.) Ha félreértettem vagy rosszul értettem, akkor elnézését kérem. Mindazonáltal a megfogalmazása, amely szerint az egyházaknak valamely kiemelt funkciója lenne a morális - kanti értelemben a "das moralische" - szolgálata, ez idealista tévtan. Nem hiszem, hogy akad itt római katolikus vagy református - de legyen akár metodista vagy Hit gyülekezetes, evangélik us vagy Krisna tudatú , aki azt gondolná, hogy a társadalmat azzal szolgálja az egyház, hogy morálisan hozzájárul. Ez egy egészen más dolog. Legkevésbé gondolnám azt, hogy egy
