Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
342 Amikor arról beszélünk, hogy vajon felmerülneke gazdasági vagy egyéb bűnös problémák, kísértések kisebb felekezetek körül, akkor azt kell mondani, hogy igen, nagyobbak körül is felmerülhetnek. Van erre bibliai példa is: Jézus egy alkalommal a templombó l kiverte a kufárokat, és úgy tűnik, ezzel kezelni lehetett ezt a problémát, tehát neki nem kellett a szinhedrinhez fordulni azért, hogy hozzanak különleges törvényt, mert ez az Isten házától és a templomtól idegen, hanem annak rendje és módja szerint a me gfelelő eszköz, törvénymódosítás nélkül kézbe tudta venni, és ezzel ezt a problémát meg lehetett oldani. Mindent egybevetve azt kell mondanom, hogy nincsen ennek a törvénymódosításnak semmiféle tisztességes, reális oka, és ezért akkor cselekszünk helyesen, ha ezt a próbálkozást, az összes többi eddigi próbálkozáshoz hasonlóan a parlamenti munka egy eredménytelen, érdekes próbálkozásának tekintjük. Száz év múlva nem akarunk visszatérni ahhoz a ponthoz, ahol bölcs eleink felismerték, hogy emberek különbözőfél eképpen gondolkoznak vallási kérdésekben is, és őket ebben a gondolkodásukban nemcsak békén kell hagyni, hanem esetleg segíteni is kell. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Hörcsi k Richárd úr, a Fidesz képviselője. Megadom a szót. DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő 1990. évi IV. törvény módosításával kapcsolatban engedjék meg, hogy az eddig elhangzott vita fényében pusztán néhány problematikus és vitatott részről elmondjam véleményemet. Az 1. § (3) bekezdése a vallás törvényi megfogalmazására tesz kísérletet. Ez az a pont, amely a legtöbb vitát váltotta ki az elmúlt két órában. Engedjék meg, hogy segíts égül hívjam a protestáns egyházjogot, és egy definíciót ragadjak ki. A protestáns egyházjog értelmezése szerint a vallás a hit szavakban való megnyilvánítása, megvallása - latinul confessio , cselekedeteinkben való érvényesítése - ez a cultus , és általá ban látható, érzékelhető módon való megvalósítása - latinul ez a religio. Hallottuk azt is a vitában, hogy az emberi jogi bíróság gyakorlata alapján a vallás nem korlátozódhat a szélesen elterjedt és világszerte elismert nagy vallásokra, hanem vonatkozik a ritka, a tulajdonképpeni ismeretlen alakulatokra, hitekre is. Ahhoz azonban, hogy az emberi jogi bíróság vagy bizottság előtt védelmet évezzen, az adott vallásnak pontosan leírtnak és kellően azonosítottnak kell lennie az adott ország illetékes hatósága á ltal, hogy vizsgálható legyen: a vallás, aminek védelmére hivatkoznak, ténylegesen létezike? Ebben a körben viszont az egyes államoknak a lehető legszélesebb jogosultsága van, hogy mely vallási közösséget ismernek el egyháznak, és nekik a többi társadalmi szervezethez képest milyen kedvezményeket adnak. Ebből következően az egyes államok a vallásszabadságot mint alapjogot kötelesek biztosítani valamennyi polgáruknak - azt hiszem, ebben közöttünk nincs vita , de a jog gyakorlása nem köthető össze azzal az elvárással, hogy ha szervezetten is történik, e szervezetet az állam által preferált szervezetként, azaz egyházként ismerje el. Polgári társadalomban az egyes államok maguk határozhatják meg azokat az ismérveket, amelyek teljesülése esetén egy szervezett e mberi közösség joggal tarthat igényt egyházi elismerésre. Tisztelt Elnök Úr! A törvényjavaslat annak érdekében veti fel az említett törvény módosítását, hogy az állam kiszűrje a már egyházi státust élvező vallási közösségek közül azokat a csoportokat, amel yek elsődlegesen nem vallási közösségek és kétes tevékenységet folytatnak, másrészt az azonos státust élvező, de egymástól nagyon is különböző egyházak között alkotmányos megkülönböztetést lehetővé tévő szabályozást teremtsen. Azt hiszem, abban minden, jog ot ismerő és alkalmazó polgár egyetért, hogy ez idáig a vallásnak a jog által kezelhetően általánosan elfogadott fogalma, definíciója nincs. Éppen ezt a hiányosságot pótolva tesz javaslatot a törvény módosítása egy vallásfogalomnak a törvénybe iktatására, hogy csak
