Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
343 ténylegesen vallási tevékenység folytatására lehessen egyházat létrehozni. A javaslat szerint, idézem: "A vallásnak olyan világnézet minősül, mely természetfelettire irányuló, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére i rányulnak, valamint az erkölcsöt és az emberi méltóságot nem sértő, sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja." Ezt a fogalommeghatározást az egyházankénti elismerés érdekében kiegészíti egy további ismérvvel, a vallási tevé kenység ismérvével. Ennek azonosítására azt a megoldást választja, hogy meghatározza, milyen magatartásokat nem tekint vallási tevékenységnek. Azt hiszem, ez jobb megközelítés, mintha a fordítottja lenne, hogy mi az, ami vallási tevékenységnek minősül, his zen erről kötetnyi könyvtárakat lehetne fogalmazni. Ilyennek tekinti a gazdasági tevékenységet, a politikai érdekérvényesítő tevékenységet, a kultúrközvetítő tevékenységet, a humanista tanok követését és terjesztését és a többi és a többi. Úgy hiszem, ezze l tökéletesen egyet kell értenünk, hiszen az a törekvés megfelel a vallásszabadságot biztosító emberi jogok európai egyezményének, melynek a 9. cikke a vallásnak vagy meggyőződésnek istentisztelet, oktatás, szertartások végzése útján való kifejezésre jutta tását kívánja védelemben részesíteni, azaz a vallásszabadság gyakorlásának külső jegyeire helyezi a hangsúlyt a tervezet. Egy bírósági gyakorlat - megjegyzem - nem is tehet mást, csak a külső megjelenési jegyeket vizsgálhatja. A hivatkozott közösségi ajánl ások szerint a vallásgyakorlás szabadsága nem köthető egybe annak egyházként elismert közösségi formájával. Az egyházként való elismerés kizárólag a vallást közösségi formában gyakorolni kívánók esetében kerülhet szóba, és tarthatnak igényt arra, hogy az á llamtól megkapják az egyházak számára adott sajátos kedvezményeket és védelmet. Szerintem ez a joggyakorlat megkívánja, hogy a 9. cikk által megfogalmazott alapjog védelmét igénylő személy vagy szervezet saját vallását egyértelműen azonosítsa. Tisztelt Eln ök Úr! Egy polgári társadalom törvényhozása szempontjából szerintem érthető, hogy az egyházkénti nyilvántartásba vételhez korrekt módon igyekszik meghatározni azokat az ismérveket, amelyek - mint a vallás - közgyakorlása érdekében egy társadalmi szervezete t egyháznak minősítenek. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az is igaz - és ebben egyetértünk , hogy az állam nem foglalhat állást hitbeli igazságok kérdésében, azt viszont senki sem kérdőjelezi meg, hogy egy polgári társadalomban az állam maga dönth eti el, mely társadalmi csoportoknak adja meg egyházként a jogi személyiséget. (18.10) Ebből következően meghatározhatja azokat a kritériumokat, amiket döntésénél figyelembe kíván venni. Szeretném megismételni: a jelenlegi hatályos törvényünk nem közöl ily en feltételeket. Így tehát gyakorlatilag alanyi joga van a vallási közösségnek magát egyházként nyilvántartásba venni, és ezzel mintegy igényt tartani az egyházaknak járó kiváltságokra, amely körülmény sajnos visszaélésekre ad és adhat okot. Tisztelt Elnök Úr! Úgy vélem, hogy a jelen esetben a törvényalkotót az a tisztességes szándék vezeti, hogy nyilvánosságra hozza feltételeit, amelynek alapján dönt a nyilvántartásba vételről vagy annak megtagadásáról. A törvénytervezet a tevékenységek körülhatárolása mel lett megköveteli a magát egyházként nyilvántartásba vétetni akaró szervezettől legfőbb vallási tanainak összefoglalását. Ez nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy a szervezet vallási jellege ellenőrizhető legyen. Ellenőrizhető legyen az, hogy azonos hite lveket követők e hitelvek közös gyakorlása érdekében kívánnak egyházként működni, hogy hitelveik vallásnak minősülneke, illetve a hitelvek alapján a szervezet azonosítható legyen. Más célja nem lehet és szerintem nincs is, ugyanis az állam nem ellenőrizhe ti, hogy ezek a hitelvek elfogadhatóke - figyelmeztet az Alkotmánybíróság. Tisztelt Elnök Úr! Úgy vélem, hogy e törvényjavaslat az 1990ben meghozott IV. törvény óta kialakult jogbizonytalanságot kívánja megszüntetni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) :
