Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - IVÁNYI GÁBOR (SZDSZ):
340 dilemmát mint nagy erkölcsi problémát felfedezni és a gondolkodás előterébe állítani, ami legalábbis elbizonytalanítja az embert abban a tekintetben, hogy minden egyes helyzetre vonatkozóan vane feltétlen érvényes erkölcsi előírás. De ha nem az egzisztencialisták , akkor szegény Kierkegaard, aki annak idején Ábrahám és Izsák példájában arra a döbbenetes élményre jött rá, hogy a hit és az erkölcs hogyan mondhatnak egymásnak ellent, és ebből egészen kétségbeesett következtetéseket vont le a maga számára. (17.50) Én azt gondolom, hogy egy ilyen vita közben, amely múlhatatlanul érint világnézeti és egyéb természetű problémákat, és ahol csak Isépy Tamásnak olyan evidencia, hogy a vallás definíciójában a természetfölöttiséget és a tanokat kell alapul venni, ami az én meg ítélésem szerint Feuerbach János kicsit vulgármaterialista megközelítése a vallás meghatározásának, mert ugye mások, teológusok éppen a hit elemeit és az érzület elemét emelik ki ennek a bizonyos vallási élménynek... Szóval, azt gondolom, hogy nem ártana e gy kicsivel kevésbé kategorikusnak lenni az erkölcsiség kérdésében és az egyedül üdvözítő, egyedül lehetséges erkölcs tekintetében, és kicsit, mondjuk, engedékenyebb füllel figyelni másokra is, és bizonyos értelemben a megengedés álláspontjára helyezkedni. Nem egyetlen feltétlen igazság és erkölcsiség létezik. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Donáth László úr, az MSZP képviselője. DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Salamon úrnak sok mindenben igaza van. Ö rülök, hogy a hit bolondságát, ezt a félelem és reszketésből származó kierkegaardi idézetet Kiss Gábor kollégám mondta el. Én csak annyiban szeretném mégis tágítani teológiai, etikai gondolkodását, hogy vajon mit gondol arról, hogy miközben a Názáreti Jézu st a zsidó valláserkölcs megsértése, sok rendbeli megsértése - család, szombat napi tilalom, egyéb valláserkölcsi előírások - okán ítéli el a szinhedrin, azonközben a krisztiánusokat az emberiség ellenségének mondja a római erkölcs. Mit kezdjek én ezzel? V agy ha létezik valamilyen magyar erkölcs, mit kezdjen az ezzel a differenciával, ami történeti? (Taps az SZDSZ padsoraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Iványi Gábor úr, az SZDSZ képviselője, rendes hozzászólásra. IVÁNYI GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem kezdem el elölről hozzászólásomat, hanem megpróbálom ott folytatni, ahol félbehagytam; vagyis annál a pontnál, hogy amikor száz esztendővel ezelőtt ezzel a kérdéssel ennek az Országgyűlésnek az elődje foglalko zott, akkor nem állított újabb vallási közösségek elé teljesíthetetlen próbákat. Tehát nem kívánta azt, hogy majd száz év múlva is bizonyítsák életképességüket, és akkor a száz évvel későbbi parlament adjon nekik egyházi státust. Vagy nem kívánták, hogy re ndelkezzenek tízezer taggal és a többivel, ami itt e törvény módosítása kapcsán, annak igyekeztében nem egyszer felvetődött. Hanem egy egyházközséget kellett felállítaniuk, ami teljesen természetes, és azt is mondhatnám, hogy biblikus is, és ők is meghatár ozták azt, hogy be kell nyújtaniuk a hitelveikről szóló összefoglalót, ami ellen nincs senkinek különösebben kifogása, noha akkor ezt a pontot igen kemény kritika illette. A törvény egyik kritikusa azt mondta, hogy indulóban vagyunk a múlt századi rendőrál lam felé, visszafelé, amikor a parlament még hitelveket hagyogatna jóvá. Tehát én is azt gondolom, bemutatni azt, hogy egy közösség mit képvisel, helyénvaló dolog. Nem biztos, hogy ezt ügyészeknek, bíróságnak kell vizsgálniuk, hanem illő ezt tudni annak a társadalomnak, amelyben az adott csoport megjelenik, és én ha egyáltalán gondolkodnék azon, hogy módosító indítványt nyújtok be ehhez a törvénymódosításhoz, akkor azt indítványoznám, hogy
