Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KISS GÁBOR (MSZP):
339 tudomány, kedves Salamon úr, nem olyan egyszerű dolog - és mindjárt az ön szavaival fogom illus ztrálni - egy barkochbajáték szintjére levinni, hogy ez tárgy, személy vagy fogalom. Arról van szó, hogy ön állandóan az erkölcsre hivatkozik. Valószínűleg megártott önnek az a soksok marxizmus, amit hallgatott. Mert a marxizmus volt az utolsó olyan világ szemlélet - legalábbis ahogy azt számunkra a különféle iskolákban közvetítették , ahol az erkölcsöt egy oszthatatlan valóságként próbálták bemutatni, beszéltek emberi erkölcsről. Kedves Salamon úr, ilyen nincs! Én nagyon remélem, hogy miután ez a fajta té vképzet eltűnt a társadalomból, el fog tűnni az ön agyából is. Beszélhetünk katolikus erkölcsről, beszélhetünk református erkölcsről - ez ügyben ajánlom önnek mint alkotmányjogásznak figyelmébe Max Webert , és beszélhetünk, mondjuk, egy nem hívő emberfölf ogásról vagy erkölcsiségről is akár. Egyet nem mondhatunk, hogy ez a fogalom, hogy erkölcs, tértől, időtől és egyéb körülményektől elvonatkoztatva létezik. Ezt önnek, aki tíz éve itt ül az Országgyűlésben, és különféle nagy tisztségeket betöltött, bizonnya l - főleg függetlenül is - illik tudnia. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Salamon László úr, a Fidesz képviselője. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én nem szeretnék o lyan irányban visszavágni, hogy ki hallgatott többet vagy kire hatott jobban a marxizmus. Egyébként nyilván valamennyiünknek kellett ezt tanulni, és nem biztos, hogy azzal, hogy ezzel a tudománnyal vagy tanokkal foglalkoztunk, butábbak lettünk. Valamelyik másik vitában mondta valamelyik képviselőtársam, hogy azoknak az ideológiáknak az ismerete, amelyek nem sajátunk, nem biztos, hogy akadályozza az embert a tisztánlátásban. De nem ezért kértem én igazán szót, hanem csupán ez onnan jutott eszembe, hogy valób an a marxista felfogás az erkölcs pluralizmusát és sokféleségét vallja, tehát azért azt kellene mondanom, ha valakinek a gondolatmenetében a marxizmust tetten lehet érni, akkor ez sokkal inkább az önében volt. De én inkább arról szeretnék beszélni most és annak nagyobb hangsúlyt adni, hogy az erkölcs fogalma igenis világosan értelmezhető jogi kategóriaként van jelen az európai uniós országokban. Tessék megnézni a különböző európai egyezségokmányokat, például az emberi és állampolgári jogok korlátozhatóságán ak szempontjait meghatározó európai ajánlásokat - ezek jogi dokumentumok , ahol pontosan a korlátozás egyik lehetséges okául szerepelnek ezekben az ajánlásokban az erkölcsre történő utalások. Tehát igenis van egyetemes emberi erkölcs, egyébként azt döntsé k el a választók, hogy vane ilyen vagy sem, döntsék el azok az állampolgárok, akik ezt a vitát most hallgatják; nekem meggyőződésem, hogy van. Még egy idézet: Jelinek mondta a jogról, hogy a jog erkölcsi minimum. Nem lenne ennek a mondatnak értelme, hogyh a nem lehetne egyetemes erkölcsről beszélni. Egyébként az egyetemes erkölcs fő vázának éppenséggel azt a tízparancsolatot tartom, amelyet a zsidókeresztény hagyomány az európai civilizációra hagyott. Ez pedig, azt gondolom, egyetemes, nemcsak katolikus, n emcsak református, nemcsak zsidó, nemcsak valamelyik felekezet által vallott erkölcsi rendszer, hanem valamennyiünk egyetemes rendszere, aki ebben a civilizációban él. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Kiss Gábor úr, az MSZP képviselője. DR. KISS GÁBOR (MSZP) : Az egyetemes erkölcs az egyetlen lehetséges erkölcsiség. Többféle és konzisztens értékrendszer lehetséges vagy létezik. Mondjuk, ha nem a marxizmus, de az egzisztencializmus volt szíves a
