Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 11 (208. szám) - "A társadalmi kohézió, az elszegényedés megállítása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP):
3357 nők azonos bérezését, szabályokat fogalmaznak meg a fiatal munkavállalók védelmére, s tiltják a közvetlen diszkriminációt a munkahelyen. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) A Fidesz a "húzd meg, ereszd meg!" politikája helyett a gazdaságot, a társadalompo litikát, az egyes rétegek sajátos gondjainak orvoslására irányuló erőfeszítéseket összehangoló politikát, összehangoló építkezést választotta. Láthatjuk, hogy ezen a módon sikerül kitörni az önmagába visszatérő hibás körök láncolatából, így kezdődhet el a társadalmi különbségek mérséklése. Nem utalnék most a tényekre, hiszen képviselőtársaim, Harrach miniszter úr is, Selmeczi Gabriella is és a többi kormánypárti képviselőtársam is bőven és folyamatosan idézi önöknek a számokat, nem szeretném ismételni ezeke t. Önök ezekre a tényekre azt válaszolják, hogy na jó, tényleg vannak és lehetnek előremutató változások, de ezek nem értek el mindenkihez, ezeknek nem érzékeli mindenki az előnyeit. Ha önök ezt mondanák, akkor még egyet is érthetünk ezzel, de azt ne várjá k, hogy elfogadjuk azt az elfogult értékelést, amely minden eredményt viszonylagossá tesz, amely lebecsüli a magyar embereknek a kormányzatban, önkormányzatokban tett erőfeszítéseit, amely az önök által sugallt képben nem létezőnek tekinti azokat az eredmé nyeket, amelyeket nem mi politikusok, hanem a gazdaságban a kormányzati és önkormányzati szervezetekben, a szociális intézményekben, a civil szervezetekben tevékenykedő magyar állampolgárok értek és érnek el folyamatosan. Meggyőződésem tehát, hogy nem a ko rmány társadalompolitikájának elutasítására, valami pontosan meg sem fogalmazott fordulatra van szükség, hanem a megkezdett, arányos és kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlesztések folytatására. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz sor aiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Csabai Lászlóné, az MSZP képviselő asszonya. Megadom a szót. CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP) : Tisztelt Képviselők! Amikor a Magyar Szocialista Párt szociális fordulatról, jóléti rendszerváltásról szól, a t erületi, lakóhelyi élet- és esélykülönbségek csökkentéséért szól. Én is adatokat szeretnék sorolni, valamennyi a Tárki anyaga. Ha egy országban a megyék között a gazdaság teljesítményében 1:4, 1:5 az aránykülönbség, ha egy országban a régiók között a beruh ázási értékekben 1:4, 1:6 az aránykülönbség, ha egyes kistérségekben munkaerőhiány van, máshol reménytelen munkanélküliség, akkor ott valami baj van. Ha a nettó átlagkeresetek között a két régió között 38 százalék a különbség, és ez a különbség az elmúlt h árom évben nem csökkent, hanem 5 százalékkal nőtt, ha egyes megyékben a családtámogatás jelenleg legmarkánsabb elemét, az adókedvezményt a jogosultak 3540 százaléka tudja csak igénybe venni, a gyedet pedig 20 százalék, akkor ez minimum elgondolkodtató. Ha a települések 40 százaléka a működési kiadások finanszírozásáért önhikire pályázik, ha az önkormányzatok állami szociális normatív támogatásának aránya 1998hoz viszonyítva 62 százalékról 59 százalékra csökkent, miközben ugyanebben az időszakban a központ i miniszteri, igazgatási költségek majdnem 100 százalékkal nőttek, akkor az elemző aránytévesztést érez. Ha ott épül a legtöbb lakás, ahol minden lakosra jut egy szoba, és nem ott, ahol ez nincs így, mert 1520 százalékkal rosszabb a helyzet, akkor őszinté n ki kell mondani, hogy ez a kormány a jobb helyzetűeket támogatja, és nem foglalkozik, nem törődik azokkal, akik helyzetük, külső körülményeik, és valljuk be őszintén, esetleg tehetségük miatt hátrányos helyzetűek. (Bauer Tamás: Úgy van!) Ezért v an szükség a szociális fordulatra, a jóléti rendszerváltásra. Olyan intézkedésekre, amelyek szolidárisak, amelyek mérséklik a különbségeket, segítik az esélyegyenlőséget a családok, a települések és a régiók között; olyan váltásra, ahol csökken a kormány t úlhatalma, a minisztériumok osztogatási lehetősége, s ezzel a települések, az önkormányzatok kiszolgáltatottsága. Olyan váltás
