Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 11 (208. szám) - "A társadalmi kohézió, az elszegényedés megállítása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOLTAI ILDIKÓ (Fidesz):
3358 szükséges, ahol több pénz marad a régióknál, hogy ők döntsék el, hova kell termálfürdőt, szociális otthont vagy középiskolát épít eni. Olyan váltás kell, ahol több forrás marad az önkormányzatoknál, hogy nagyobb legyen döntésük szabadsága, hogy maguk dönthessék el, hogy út vagy lakás épüljön, hogy munkahelyteremtésre vagy segélyre kelle a pénz - mindezt megbeszélve az emberekkel, eg yüttgondolkodva a közösséggel. Néhány gondolat a lakásellátásról. Az Alkotmánybíróság közelmúltbeli határozata szerint a lakhatás nem állampolgári jog. Ezt mi nem fogadhatjuk el. Szükséges az alkotmányt módosítani, ugyanakkor szükséges nagyon sok lakást ép íteni. Lakásotthonokat, albérlők házát, fiataloknak, családosoknak és időseknek egyaránt. Mit ér a sikerpropaganda, ha a számok azt mutatják, hogy 1994 és '98 között 104 ezer lakás épült? Ezen kormányzat első két évében pedig 40 ezer lakás épült. Igaz, hog y az építési engedélyeknél 40 százalékos a növekedés, de az első két évben pedig a felépített lakásokban 20 százalék a csökkenés. A képviselőtársam azt mondja, hogy a kiadott építési engedélyek jelentős változást fognak hozni. Ez igaz, de ha megnézzük enne k a megyék közötti arányát, van olyan megye, ahol az épített lakások számában az előző négy év átlagához viszonyítva 50 százalékos csökkenés van, az épített lakásoknál. Tessék szíves lenni megnézni a statisztikai adatokat! Mi nem kampányokat és óriásplakát os hirdetéseket akarunk - egyébként kiszámolva, ezeknek az árából húsz család lakásgondját lehetne megoldani , hanem évente 30 ezer lakást szeretnénk építeni, és ebből 5 ezer bérlakást tervezünk. Azt tudjuk, hogy ez nem lehet mind szociális bérlakás, mert ennek nem lesz meg a pénzügyi fedezete, de tudunk majd olyan ösztönzőrendszert találni, amivel a magántőkét is megnyerjük a bérlakások építéséhez. A sok százezer panellakás műszaki állapota ma nagy terhet jelent a tulajdonosoknak és az önkormányzatoknak. Kidolgoztunk olyan támogatási és hitelrendszert, amellyel a felújításban jó eredményeket lehet elérni. A lakáskölcsöntartozások - itt elhangzott, 700 millió forintot fordít erre a kormány, azt gondolom, hogy egyébként ez kevesebb mint a '98as adat, amit akkor fordított a kormány e célra (Koltai Ildikó: Ez tévedés!) , ez csepp a tengerben, ez nem fogja megoldani a helyzetet. Mi olyan támogatási rendszerrel számolunk, ahol a lakás- és közműtartozások konszolidációját úgy fogjuk elvégezni, hogy utána az a p ontos és határidőben történő fizetésre ösztönözzön. Tisztelt Ház! Csak felvillantottam néhány témát, amelyről gondolkodunk, amelyről vitatkozunk, amelyet programként fogalmazunk meg közös munka eredményeként, amely egy esélyteremtő államot jelent, amely bi ztosítja az emberek jólétét, a szegénység csökkentését, amely részese a szociális fordulatnak, a jóléti rendszerváltásnak. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) (12.50) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Herényi Káro ly úr, az MDF képviselője - ő nincs itt. Koltai Ildikónak adom meg a szót, a Fidesz képviselő asszonyának. KOLTAI ILDIKÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az utóbbi é vekben mind a politika, mind pedig a társadalomtudományok egyre gyakrabban foglalkoznak a szegénység problémájával, nem véletlenül. A szegénység visszaszorítása minden demokratikus társadalomnak alapvető feladata kell hogy legyen. Azt nem állíthatjuk, hogy nincs szegénység Magyarországon, azt viszont igen, hogy a polgári kormány mindent megtesz azért, hogy segíthessen az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került családokon. Ennek a legjobb példája az a családtámogatási rendszer, amit fokozatosan, az elmúlt h árom év alatt épített fel a kormányzat.
