Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ):
3306 mint ahogy említettem, Kóródi képviselőtársammal az említett módosító javaslat keretében a törvényjavaslat 8. § (2) bekezdésének kiegészítésével, zárt logikai egységbe foglalásával biztosítani. Örülünk, hogy a témára legérzékenyebb környezetvédelmi bizottság ezt támogatta; sajnáljuk, hogy a kormányzat egyelőre nem, de még bízunk benne, hogy t alán megváltoztatja az álláspontját, hiszen mindenki tudja, hogy ez enélkül illúzió lesz a következő időszakban. Az elmúlt esztendőben rendre visszatérő árvizek tapasztalatai alapján, mégpedig az egyre bizonyosabban bekövetkező árvizek miatt, az eredményes védekezés a meglévőnél kiterjedtebb és több irányú szabályozást igényel. Erre vonatkozik a 25. ajánlási pontban foglalt módosító indítványom. Ezzel kapcsolatban első helyen kell kiemelni a szükségtározásra vonatkozó jogi szabályozást. A már közel két évti zedes előírások több szempontból is túlhaladottak, nem alkalmasak a felmerülő problémák gyors és megbízható rendezésére, így az élet- és vagyonbiztonság, a kártételek elhárítása vagy legalábbis a nagyobb károk keletkezésének megelőzése érdekében egyes hasz nálati jogok közérdekből való korlátozása, az azzal összefüggő feltételek meghatározása valóban kormányzati szintű újraszabályozást igényel. A vésztározással foglalkozó kormányrendelet, amivel ugyancsak foglalkozik a módosító indítványom, bár nem olyan rég i, mint a szükségtározás előbb említett szabályozása, a fogalmakat és a szakmai feltételeket illetően a szükségtározáshoz viszonyítva eltérően rendelkezik. Ezért indokolt a vésztározással kapcsolatos feladatokat, jogokat és kötelezettségeket is a szükségtá rozókra vonatkozó szabályozással párhuzamosan rendezni, és ezzel kapcsolatban világosan próbáltam fogalmazni - és reményeim szerint sikerült - a módosító indítványban. Másrészt, az úgynevezett vízügyi őrszemélyzetnek, mint a gyakorlat is bizonyítja, az ár- és belvízvédekezés során kiemelt szerepe van, és sajnos a tapasztalatok most éppen a legutóbbi árvízvédelmi helyzetben erre messzemenően utaltak. Alapvető, hogy ezt a munkát kifogástalan, felkészült és egyértelmű intézkedési jogkörrel rendelkező személyek lássák el. Ma a gát, csatorna- és mederőrök nem hatósági személyek, feladat- és hatáskörük, valamint az azzal kapcsolatos jogosítványaik nincsenek megfelelően szabályozva. Így nem meglepő, hogy intézkedéseiket szakmai megalapozottságuk ellenére nem mindi g tartják mérvadónak, sőt esetenként megkérdőjelezik azok jogosságát. Módosító indítványom szerint mielőbb kiadandó kormányrendelet keretében kell - és ez valóban kormányrendelet igényét veti fel - a vízügyi őrszemélyzetet hatósági személlyé minősíteni, me ghatározni részletes feladataikat és rögzíteni az ehhez kapcsolódó jogosítványaikat, a képzésükkel és a munkájukkal összefüggő előírásokat. Megjegyzem, hogy a létszámuk növelése is feltétlenül szükséges, mint ahogy az egész vízügyi, árvízvédelmi szervezet vízügyhöz tartozó részének a megerősítése éppen most a felsőtiszai árvizek esetében teljesen egyértelmű, és úgy érzem, hogy ezt újra kell gondolni az elmúlt évtizedeknek az igen erős vízügyi humánpolitikai félreértései következtében, különösen az 1980as évek és az 1990es évek elején. Én azt hiszem, ezt az egészet újra kell gondolni. A védekezés finanszírozási és elszámolási rendjének szabályozása, amellyel ugyancsak a módosító indítványom foglalkozik, több mint két évtizede született. Itt a korszerűsítés re mind a tartalom miatt, mind a megfelelő jogalkotási szint érdekében - ebben az esetben OVHutasítás helyett kormányrendelet - feltétlenül szükség van. A tartalmat tekintve a mai hosszadalmas eljárást olyan korszerű rendelkezésekkel kell felváltani, amel yek egyértelműen segítik a védekezési munkát, és a védekező szervek esetleges fedezethiány esetén sem kerülnek kényes gazdasági helyzetbe. Erre is utalt és tapasztalatot mutatott a jelenlegi árvíz. E kérdéskörbe iktatva oldandó meg a vízkárelhárításban fog lalkoztatottak díjazása, ideértve a túlmunkával kapcsolatos előírásokat is. Tehát a 25. pontban benyújtott módosító indítványom mindhárom említett témakörben szükségesnek tartja kormányrendeletkiadásra való felhatalmazás megadását; ezeket olyan lényeges k érdésnek tartom, amely jelentősen befolyásolhatja az adottságainkból eredő, mindig fenyegető árvizek elleni védekezések hatékonyságát. Ezért, bár ismeretes, hogy a Közlekedési és Vízügyi
